Hungarian

Kategória

Az I. és a II. világháborúkban odaveszett, illetve a sztálini önkény által elhunytak emlékműve Tiszakeresztúrban

Székhely

Rákóczi Ferenc u. 38.

A tiszakeresztúri református templom kertjében található emlékmű emlékezik az I. és a II. világháborúkban odaveszett, illetve a sztálini önkény által elhunyt falubeliekre.

A II. világháború áldozataira emlékező márványtáblát a református egyház emeltette, melyen megtalálhatóak az áldozatok nevei.

A sztálini önkény áldozataira emlékező márványtáblát a KMKSZ Tiszakeresztúri alapszervezete állítatta, melyen megtalálhatóak az áldozatok nevei.

Az 1914-1918-as világháborúban  hősi halált haltakra emlékező emléktáblát a falu emeltette 1941-ben.

Az áldozatok neve alatt a következő szöveg olvasható:

Ti meghaltatok, hogy mi éljünk
Mi meghalunk, ha ti nem éltek!

A község kegyelete emelte 1941-ben.

Térkép

48.138215, 22.836475
Hungarian

Kategória

A sztálini önkény áldozatainak emlékműve Eszenyben

Eszeny Munkácstól 35 km-re nyugatra, Ungvártól 25 km-re délre a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik. Neve a magyar Esze személynévből ered.

1991 novemberében a temetőkertben emlékhelyet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak.

Az emlékmű olvashatók mindazok nevei, akik értelmetlenül vesztették el életüket.

Térkép

48.393312, 22.275085
Hungarian

Kategória

Sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékműve, Nagymuzsaly

Nagymuzsalyba 1944. október 26-án jöttek be az orosz csapatok. Az utcán tankok vonultak, mindenki félt a faluban. A szovjet katonák vadul lövöldöztek a levegőbe, ettől kitört a pánik. Az asszonyok sírtak, a gyermekeket a padlásra bújtatták, teljes volt a káosz. Novemberben aztán kidobolták, mindenki készítsen össze három napra elegendő élelmet, mert „malenykij robotra” viszik a hadköteles férfiakat. Semmi rosszra nem gondoltunk, édesapámmal rendben összecsomagoltunk. – emlékszik vissza Varga Nándor, aki akkor 18 éves volt.

Most a település főútján található az az emlékmű együttes, melyet a sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékére emeltettek. Az egyedi építésű falon a márványtáblák szövege a következő:

A második világháborúban elesett
muzsalyi katonák emlékére

EMLÉKEZZÜNK
a sztálini önkény által
1944. november 18-án
„háromnapos munkára”
elhurcolt s a munkatáborokban
elhunyt
áldozatokra
kiknek egyetlen bűne
magyarságuk volt.

Nagymuzsalyban 2004. november 18-án szervezett emlékünnepséget a KMKSZ helyi alapszervezete és a középiskola tantestülete. Az iskola előadótermében Jakab Erika pedagógus elevenítette fel 1944 őszének eseményeit. Varga Géza lágerdalokat adott elő, majd a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház gyermekstúdiója lépett fel ünnepi műsorral. Ezután a résztvevők az elhurcoltak emlékművéhez vonultak, melyen 123 lágerben elpusztult muzsalyi lakos neve olvasható, s ahol Vidnyánszky József, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke szólt a muzsalyi lakosok 44-es tragédiájáról. Tóth Zoltán református lelkész igehirdetése után a középiskolások adtak elő énekes-verses műsort, majd az egybegyűltek megkoszorúzták az emlékművet.

Térkép

48.179962, 22.701176

Galéria

Sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékműve, Nagymuzsaly
Hungarian
Kopjafa a sztálinizmus áldozatainak emlékére, Mezővári

Székhely

Dózsa utcai temető

Az egykori mezőváros a Borzsa folyó Tiszába ömlő torkolatánál az ukrán-magyar határ mentén terül el. A járási központ Beregszász 11 km-re van innét, 6 km-re pedig az Ungvár–Munkács–Rahó országút. A legközelebbi vasútállomás öt kilométerre Borzsován található. A Tisza bal partján immáron a magyar oldalon található Tiszakóród és Tiszacsécse.

A községnek 450 polgára vett részt az I. világháborúban, a II. világháborúban pedig 34-en estek el. 1944 novemberében a sztálinisták 340 férfit hurcoltak el a községből, közülük 169-en haltak meg a malenykij robot idején.

A községben kopjafát állítatta a KMKSZ 1989-ben, a helyi temetőben található a Dózsa utcában. Felirata:

Sírotok idegen földben,
emléketek örökre szívünkben.

Térkép

48.121906, 22.707225
Hungarian

Kategória

Emlékmű a sztálinizmus halábori áldozatainak

Halábor Beregszásztól 13 kilométerre délkeleti irányban a Badaló - Mezővári útvonalon terül el. A Tisza jobb partján fekvő településnek jelenleg 750 lakója van. Mind Badaló, mind Mezővári 3 kilométernyi távolságra található innét. A községgel átellenben, a Tisza bal partján, immár a magyarországi oldalon, Szatmárcsekét és Kóródot találjuk. A település 1996-ban vált önállóvá, addig közigazgatásilag Badalóhoz tartozott. Az itt élők szinte valamennyien magyarok és reformátusok.

Az új temetőben 1998-ban az 1944-es elhurcolás 33 áldozatának emelt közadakozásból emlékművet a KMKSZ és a falu. Az áldozatok névsora mellett a következő szöveg olvasható az emléktáblán:

Porladoztok távol, idegen földben,
Bár emléketeket őrzi örökké ez a táj.

Térkép

48.100907, 22.678947
Hungarian

Kategória

Sztálinizmus áldozatainak emlékműve, Borzsova

1944. október 26-án a túlerőben lévő 4. Ukrán Front könnyűszerrel foglalta el Beregszászt és a környező falvakat. Sok honvédet foglyul is ejtettek. November 13-án rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni. A borzsovaiakat november második felében hajtották gyalogmenetben Munkácson keresztül a Szolyván kialakított gyűjtőtáborba. Az úgynevezett malenykij robot 81 áldozatot követelt Borzsován.

A Kossuth téren – a falu központján – áll a sztálinizmus áldozatainak emléktáblája. 1989-ben ez még egy kopjafa volt, amit a KMKSZ és a helyi alapszervezet állíttatott, de az idők során ezt kicserélték egy tartósságot biztosító betonba zárt márványlapra.

A táblaszöveg a következő:

A sztálini munkalágerek áldozatai

…sírjuk ismeretlen, emlékük halhatatlan.
Állíttatta a Vörös Zászló Agrárcég 1992-ben.

Ezen az emléktáblán jelzik a II. világháború áldozatainak névsorát is.

Térkép

48.154306, 22.723892
Hungarian
Háromnapos munkára elhurcoltak emléktáblája, Visk

Székhely

Visk, a református templom előtt

A Máramarosi-medence dél-keleti részén, az ukrán-román határ mentén, a Tisza bal partján Huszttól 25 km-re fekszik az egykori koronaváros, Visk. Az I.világháború kegyetlenül megviselte a községet. A kikiáltott tanácshatalmat leverték a benyomuló románok, akik raboltak, fosztogattak, feldúlták a várhegyi fürdőt, a házakat. A magyar kisebbséggel szembeni megtorlás sem maradt el.

1944 végén a Vörös Hadsereg katonái bevonultak Viskre, ezzel megkezdődött a helyi magyarság életének második kisebbségi korszaka. 286 magyar férfit deportáltak, ebből 95-en soha nem tértek haza szülővárosukba.

A református templom várfalán áll az 1944-ben elhurcoltak márvány emlékműve, amelyen megtalálhatjuk azok névsorát, akik életüket vesztették a haláltáborokban. Az emléktábla szövege:

Az 1944-ben „Háromnapos munkára”
haláltáborokba hurcolt, arra elhalt viskiek emlékére.

Állíttatta
 a KMKSZ viski alapszervezete
1992. XI.

Térkép

48.029128, 23.432285
Hungarian
Munkatáborba elhurcoltak emléktáblája Beregújfaluban

Székhely

A helyi temető

Beregújfalu a beregszászi járás keleti csücskében a várostól 16 km távolságra fekszik. A XX. század háborúi ebben a faluban is megkövetelték az áldozatokat. A községnek 300 polgára vett részt az első világháborúban. Huszonnyolcan elestek. A II. világháború frontjain pedig 20-an vesztették életüket.

1944-ben a bevonuló orosz csapatok a falut is elfoglalták. Az új hatalom emberei, a sztálinisták, november 13-án rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni. Az úgynevezett malenykij robotra 139 férfit hurcoltak el a községből. Közülük 45-en életüket vesztették.

Beregújfaluban a helyi temetőben állították fel a munkatáborba hurcoltak emléktábláját.

Az emléktáblán a következő szöveg olvasható:

A munkatáborokba elhurcolt
mártírok emlékére 1944.

Porladoztok távol idegen földben, bár
emléketek örökké megőrzi ez a táj.

Az emlékhelyet rendben tartják, és minden évben megtartják a megemlékezési ünnepségeket.

Térkép

48.279628, 22.807531
Hungarian

Kategória

A II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékműve, Asztély

Székhely

A helyi temető

Asztély Beregszásztól déli irányban 6 km-nyi távolságra fekszik, közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén. Nevét a krónikák 1492-ben említik először.  A település 1708-ig Suránynak volt fiókja, majd 1729-ben lett anyaegyházzá. De a kapcsolat nem szakadt meg a két község között, mert ma is testvértelepülésként tartják számon egymást.

1944 őszén a sztálinisták 61 férfit hurcoltak el a faluból, ebből 43-an odahaltak. A második világháború frontjain 5-en estek el.

A II. világháború és a sztálinizmus asztélyi áldozatainak emlékműve a helyi temetőben található.
A két nagyobb egyforma márványtáblán az áldozatok nevei vannak. A kisebb táblára, ami a kettő előtt áll a következőt írták:

A sztálinizmus és a II-ik világháború áldozatai.

Térkép

48.168059, 22.594568
Hungarian
Kopjafa a sztálinizmus áldozatainak emlékére, Ungvár

Székhely

a Bercsényi úti háborús magyar katonai temetőben

2005. november 26-án a politikai üldöztetések és az ukrajnai éhínség áldozatainak emléknapján Ungváron a Bercsényi úti háborús magyar katonai temetőben kopjafát állított a MÉKK és az UMDSZ. A kopjafát a csetfalvai Gergely István fafaragó művész készítette tölgyfából.

A koszorúzási ünnepségen mondott beszédében Dupka György felelevenítette azokat a vészterhes időket: másfél-két éven át tartó rabság után végre a lágerekből szabadulnak az 1944 őszén ártatlanul elhurcoltak, aztán pedig mindenféle mondvacsinált ürüggyel újra börtönbe vetik őket, többeket kivégeznek. Ez a szomorú sors jutott osztályrészül azoknak, akik a múlt század negyvenes éveinek elején a kárpátaljaiakat képviselték a magyar parlamentben és annak felső házában. Számos református, római és görög katolikus papot hurcolnak el Szibériába. Csak azért, mert papi hivatásukat továbbra is gyakorolni kívánják. Az ítélet legtöbbször 25 év...

Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jogállamiságot építő fiatal országban, Ukrajnában ezen szörnyűségek többé nem ismétlődhetnek meg. Fülöp Lajos, a Duhnovics Társaság vezetője arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy nem csak a magyar és a német, de a ruszin értelmiség is megszenvedte ezeket az éveket.

Nem tudhatjuk, mi volt Isten terve azzal, hogy megengedte e szörnyűségeket, ám a történetekből a mai nemzedékek számára pontosan kiolvasható az üzenet: mindezeknek soha többé nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Komlós Attila református lelkipásztor, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke, aki imát mondott az ártatlanul meggyilkoltak, meggyötörtek lelki üdvéért.

Térkép

48.629841, 22.3032

Galéria

Kopjafa a sztálinizmus áldozatainak emlékére, Ungvár