Sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékműve, Nagymuzsaly

Nagymuzsalyba 1944. október 26-án jöttek be az orosz csapatok. Az utcán tankok vonultak, mindenki félt a faluban. A szovjet katonák vadul lövöldöztek a levegőbe, ettől kitört a pánik. Az asszonyok sírtak, a gyermekeket a padlásra bújtatták, teljes volt a káosz. Novemberben aztán kidobolták, mindenki készítsen össze három napra elegendő élelmet, mert „malenykij robotra” viszik a hadköteles férfiakat. Semmi rosszra nem gondoltunk, édesapámmal rendben összecsomagoltunk. – emlékszik vissza Varga Nándor, aki akkor 18 éves volt.

Most a település főútján található az az emlékmű együttes, melyet a sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékére emeltettek. Az egyedi építésű falon a márványtáblák szövege a következő:

A második világháborúban elesett
muzsalyi katonák emlékére

EMLÉKEZZÜNK
a sztálini önkény által
1944. november 18-án
„háromnapos munkára”
elhurcolt s a munkatáborokban
elhunyt
áldozatokra
kiknek egyetlen bűne
magyarságuk volt.

Nagymuzsalyban 2004. november 18-án szervezett emlékünnepséget a KMKSZ helyi alapszervezete és a középiskola tantestülete. Az iskola előadótermében Jakab Erika pedagógus elevenítette fel 1944 őszének eseményeit. Varga Géza lágerdalokat adott elő, majd a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház gyermekstúdiója lépett fel ünnepi műsorral. Ezután a résztvevők az elhurcoltak emlékművéhez vonultak, melyen 123 lágerben elpusztult muzsalyi lakos neve olvasható, s ahol Vidnyánszky József, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke szólt a muzsalyi lakosok 44-es tragédiájáról. Tóth Zoltán református lelkész igehirdetése után a középiskolások adtak elő énekes-verses műsort, majd az egybegyűltek megkoszorúzták az emlékművet.