Perényi Zsigmond mellszobra, Nagyszőlős

1867, a kiegyezés után, minden évben október 24-én hozzátartozók, rokonok, hazafiak emlékeztek meg a vértanú Perényi Zsigmondról. Több ízben megpróbálták szobrának felállítását is, de ez nem vezetett sikerhez. 1899-ben a nagyszőlősi Casinó elhatározta, hogy a továbbiakban vállalja az ünnepség megrendezését.

1906. október 24-én országos jelentőségű Perényi ünnepeket rendeztek. Ekkor avatták fel a vértanú Perényi Zsigmond mellszobrát Nagyszőlősön, a vármegyeháza előtt. Kilenc órakor gyászistentiszteletet tartottak, valamivel később megkezdődött a vármegye rendkívüli közgyűlése, melyen Buttykay Viktor tartott emlékbeszédet. Ezután megkezdődött a szoboravatási ünnepség. A méltató beszédet Szentpály István nyugalmazott alispán tartotta. A szobrot Bicsky István alispán vette át. A vendégek között ott voltak a család tagjai is: fia, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa megye egykori főispánja, másik fia Zsigmond, máramarosi főispán.

A szobor alkotója Székely Ernő (az érsekújvári Kossuth- és Czuczor-szobrok alkotója is).

Az öt méter magas emlékmű talpazatának felirata:

Báró Perényi Zsigmond
volt felsőház elnöke
1848-1849.
Aki vértanú halált szenvedett 1849. október 24-én
a budapesti Újépületben.

Te kimagasló alak, ki korodban oly páratlanul
egyedül állasz, leborulok emléked előtt,
mesterem
Kossuth Lajos

Az ünnepség záróaktusaként a Himnusz és a Szózat csendült fel. Majd a koszorúzás következett.

A cseh hatalom alatt a szobor a rombolási korszakot átvészelte, de a sztálinista terrornak áldozata lett, s hányódott különböző helyeken, míg a Nagyszőlősi Városi Múzeum raktárában bukkantak rá. 1991-ben újra felavatták a szabadságharc vértanúja emlékművét a Perényi Zsigmond Középiskola előtt.

1999 augusztusában ismeretlen tettesek megrongálták. Halaszthatatlanná vált a mellszobor biztonságos rögzítése, hogy elejét vegyék a további lopási kísérleteknek.