Munkácsi vár



Korjatovics-szobor a munkácsi várban

A munkácsi várudvar közepén Korjatovics Tódor szobrát látjuk. Korjatovics litván fejedelem 1396-ban kapta meg Munkács várát Zsigmond királytól, majd özvegye egészen 1419-ig uralta. Korjatovics alatt a váron komoly erődítési munkák zajlottak, a szláv kultúrát is hathatósan támogatta. A várban egyébként van emléktáblája Zrínyi Ilonának és Kazinczy Ferencnek is.

Jelentős szerepet játszott a vár történetében Tódor Korjatovics podoli herceg, akit rokoni kapcsolatok fűztek a magyar királyi udvarhoz. Egyik nővére Zsigmond király édesanyja volt. 1396-ban Zsigmond Korjatovicsnak adományozta a várat és a hozzá tartozó domíniumot.

Korjatovics udvarával együtt vidékünkre költözött, tevékenységével nagy mértékben segítette elő Kárpátalja gazdasági, kulturális fejlődését. Irataiban podoli hercegnek, beregi és ungi ispánnak nevezte magát. Udvarát a munkácsi várban rendezte be, jelentősen kibővített azt.

Parancsára 1401-ben széles száraz árokkal, 2,85–5,5 méter széles és 8,85–9,5 méter magas falakkal, négy kerek bástyával vette körül a várat. Három ezek közül napjainkban is megtekinthető. Korjatovics családjával a felső várban lakott.

Az alsó udvarokban kapott helyet az őrség és a vár parancsnoka. A vár udvarán 2,5 méter széles és 85 méter mély kutat ástak. A munkácsi vár bevehetetlen erőddé vált. A Latorca partján Korjatovics kolostort építtetett, amely a XVII. századig jelentős szerepet játszott vidékünk kultúrájában. A kolostor gazdag könyvtárral rendelkezett, könyvállománya meghaladta a 6 ezer kötetet. Akkor ez volt Kárpátalja leggazdagabb könyvtára. Felesége, Olga a Latorca bal partján női kolostort alapított, amely azonban a török hódoltság idején elpusztult.

Korjatovics 1414-ben bekövetkezett halála után felesége, Olga lett a vár úrnője, majd halála után az visszaszállt Zsigmond királyra. Korjatovics Tódor és feleségének halála után gyakran változtak a munkácsi vár urai. A stratégiailag rendkívül fontos erődítmény kiemelkedő szerepet játszott vidékünk XV–XVII. századi történetében.