Tiszapéterfalvi Kölcsey Ferenc Középiskola



Komáromy András emléktáblája, Péterfalva

Komáromy András 1861. november 18-án született Ugocsa vármegyében, a tiszaháti kisnemesi vidék legnépesebb falujában, Péterfalván. Komáromy András irodalmi és tudományos pályáját budapesti egyetemi évei alatt kezdte el, az 1880-as évek elején. Először kisebb novellákat jelentetett meg a máramarosi lapokban, később a történelemtudomány foglalkoztatja. Ő ahhoz a fiatal történész-generációhoz tartozott, amely a XIX. század 80-as éveiben kellő felkészültség mellett hozzáfogott a magyar történelem kevésbé ismert korszakainak tanulmányozásához, s akik kritikus szemmel vizsgálták elődeik munkáit.

Szerinte „a történelemtudományban senki sem fogadja el az abszolút tekintély elvét, s nem az a kérdés, hogy ki, hanem az, hogy mit írt.” Céljául tűzte ki a XVI–XVII. század történelmének kutatását, amiben jelentős szerepet játszott az a tény, hogy már diákéveiben levéltári forrásokkal dolgozott.

A jeles történetíró egész életén át gyűjtötte az adatokat szülővármegyéje történetének megírásához. Ennek a munkájának eredményeként számos tudományos cikket, tanulmányt közölt különböző folyóiratokban, újságokban. Kutatásainak jelentős része ebben a témakörben azonban kéziratban maradt. A fontosabb munkáiból megemlíthetjük az Ugocsa vármegye levéltárából, Nyaláb vár és uradalma, Verbőczi István származása, A br. Perényi család levéltárából, stb. 1885-től az MTA tagja. 1921-ben  nyugdíjba ment. Majd 1931. december 5-én Budapesten halt meg.

A péterfalvai márványtábla így emlékezik róla:

E falu szülötte
Komáromy András
1861–1931
Levéltáros, irodalomtörténész,
történész, az MTA levelező tagja.
Állíttatta a
MÉKK NJSZ és a MZsKE
2002. VIII. 9.