Dolhai Turul-emlékmű

A turul a magyar eredetmondák állítólagos mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye.

A turul szót magyar nyelven először Arany János írta le 1853-ban a Keveháza című versében, ezt megelőző hiteles írott forrás nem található. A Kézaira való hivakozás annyiban sántít, hogy a Kézainak tulajdonított művet Arany János munkatársa és barátja, Szabó Károly fordította latinból. A turul szót valószínűleg Arany János befolyására illesztette a fordításba.

A dolhai emlékmű állításának apropójáról a szobor tövében álló emléktábla szövege tájékoztat:

"Istennel a hazáért és a szabadságért! –
A II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának első csatájában
1703. június 7-én elesett kuruc vitézek emlékére.
Kiontani vérem apámért, anyámért,
megöletni magam szép gyűrűs mátkámért.
Meghalok én még ma Magyar Nemzetemért.”
Rákóczi Szövetség      Beregvidéki Magyar
Beregszász                 Kulturális Szövetség

1703. június 7-én Esze Tamás kuruc csapatával a Latorca völgyébe igyekezett, hogy találkozzon Rákóczival. A kuruc legények a Borzsa folyó partján fekvő Dolha községnél ütötték fel táborukat. Károlyi Sándor, szatmári főispán lovasaival rájuk támadt. Az összetűzésben megszerezte a Rákóczi által adott 3 toborzózászlót is, melyeket diadalmasan mutatott be Bécsben a császári udvarnak.

Elismerés helyett azonban kigúnyolás volt a jutalma, ezért elfordult a császártól, és később a kurucok oldalára állt át. A faluban, ahol az összecsapás több mint félszáz kuruc áldozatát eltemették, a dolhai hívek Mihály atya vezetésével, elhatározták, hogy egy nagy kőtemplom építéséhez kezdenek a kis fatemplom helyén; megkezdődött az építkezés. Mély fundamentumot ástak, és akkor rátaláltak a tömegsírra. Megállapították, hogy a szabadságharc legelső ütközetében elesett magyar és rutén kurucok csontjai kerültek elő, melyeket 1909. november 8-án a környék és Dolha lakosságának részvételével ünnepélyes gyászistentisztelet keretében helyezték örök nyugalomra az újonnan épülő templom falai közt lévő közös sírjukba.

A Szűz Mária Mennybevitele-templom ma is szolgálja az ortodox híveket. 1903-ban, az összecsapás 200. évfordulóján a falu főterén 1,5 méter magas emlékoszlopot emeltek, melynek tetejét aranyozott turul ékesített, a talapzatára pedig egy kuruc dal ruszin változatát rótták.

1923 áprilisában ismeretlen tettesek az emlékoszlopot megrongálták, az oszlop tetejéről a turulmadarat leverték.

Csak a 2000-es években sikerült helyreállítani az emlékoszlopot, és 2003 nyarán a turulmadár visszaállítására is sor került. A turulmadarat Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotta.

Emlékművek Kárpátalján Érdekes helyek Érdekes helyek Kárpátalján Emlékmű Látnivalók Látnivalók Kárpátalján