Hungarian
Széchenyi István emléktáblája Csetfalván

Székhely

Fő u. Posta épülete

Azok az emlékhelyek, amelyeket a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseményének tiszteletére állítottak, a határon túli magyarság számára nemcsak az adott történelmi tényt reprezentálják, hanem egyúttal kapcsolódási pontot is jelentenek az egész magyar nemzethez.

Emléktábla állításával fejezte ki tiszteletét az utókor gróf Széchenyi Istvánnak, aki 1847-ben a Tisza-szabályozás munkálatainak menetét tekintette meg a vidéken. Szeptember 9-én a Pannónia gőzös Csetfalva és Tiszaújlak között zátonyra futott. Az éjszakát Széchenyi és kísérete ugyan a hajón töltötte, ám mikor belátták, hogy útjukat egyelőre nem folytathatják tovább, felkeresték a vidék néhány települését. A feljegyzések szerint szeptember 10-ét Csetfalván, 11-ét pedig Badalóban töltötték.

Gróf Széchenyi István
1791–1860
1847. IX. 9-én a Pannónia gőzös
megfeneklett a Tisza csetfalvai szakaszán
másnap a „legnagyobb magyar” ellátogatott
falunkba.

KMKSZ 1999.

Térkép

48.12431, 22.791106
Hungarian
Széchenyi István emléktáblája, Beregszász

Székhely

II. Rákóczi Ferenc tér, Arany Páva épülete

Széchenyi István Beregszászban tett látogatásának emlékét emléktábla (Vetró András alkotása) őrzi, mely az egykori Bereg megyei Kaszinó falán látható. Napjainkban az épületben az Arany Páva étterem és szálloda működik.

Az emléktáblák fölött dombormű látható, melyen félkörben „GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN” szöveg olvasható.

A dombormű alatt két tábla található. A bal oldalin a következő magyar nyelvű szöveg olvasható:

1846. július 30-án
Beregszász vendége volt
a nagy európai reformer
gróf SZÉCHENYI ISTVÁN
/1791 - 1860/

A jobb oldali táblán a fenti szöveg ukrán megfelelője olvasható.

A két tábla alatt a következő idézet olvasható:

„Merjetek nagyok lenni, Ti kik valami
jobbra vagytok meghíva születve, kik
egy szebb jövendőnek lehettek urai”
/Széchenyi/

Állíttatta a Széchenyi Társaság és a
KMKSZ járási szervezete
1991. október 5-én

Térkép

48.206163, 22.646614
Hungarian
Széchenyi utca Beregszászban

A Széchenyi utca, Beregszász főutcája, a XIX. század végén épült be a beregszászi vasútállomás felépítése (1884) után. Ez az utca kötötte össze az állomást a város központjával, kezdetben Fő-utcának nevezték, később gróf Andrássy Gyuláról (1823-1890), Magyarország miniszterelnökéről nevezték el. A rendszerváltás előtt Lenin nevét viselte, mai nevét 1990-ben kapta. Ezzel rótta le kegyeletét Beregszász gróf Széchenyi István, a "legnagyobb magyar" emléke előtt. (Megjegyzendő, hogy a szovjet rendszer előtt a mai I. Franko utca viselte Széchenyi István nevét).

A Széchenyi utcán több nevezetes épület található. A vasútállomás felől a város központja felé haladva, először a 68. házszám alatt lévő épületet érdemes szemügyre venni. A szépen parkosított udvar mögött álló kastélyszerű épületben volt 1939-ig a vasúti osztálymérnökség, amely a Csaptól Királyházáig terjedő fő vasútvonal, illetve a Beregszász-Kovácsrét kisvasútvonal építésével, fenntartásával, üzemeltetésével foglalkozott. 1939-ben az osztálymérnökséget Husztra helyezték át és hozzácsatolták a Királyháza-Máramarossziget fő vasútvonalat is.

A Széchenyi és a Tinódi utca egyik sarkán áll a Méhes-palota, Méhes Samu neves beregszászi építészmérnök egykori bérháza.

Méhes Samu tehetségét több beregszászi középület és lakóház bizonyítja. A legszebb ezek között kétségtelenül az egykori Beregmegyei kaszinó épülete. Bár nem ő, hanem Besenszky Gyula munkácsi építész tervezte, az építésére kiírt pályázatot Méhes Samu nyerte el. Az építés 1912 tavaszán kezdődött és 1913 nyarán ért véget. Tagsága 1913. július 6-án tartotta első ünnepélyes közgyűlését a díszes nagyteremben.

A Méhes-palotával szemben, ugyancsak a Széchenyi és Tinódi utcák sarkán áll az egykori Kubovits-palota, amely a szovjet rendszerig az Alföldi Banknak adott otthont. Sajnos ez a gyönyörű, műemlék értékű épület jelenleg nagyon leromlott állapotban van, érdemes volna anyagi eszközöket vagy vállalkozókat találni restaurálására.

A Zrínyi és a Széchenyi utca sarkán álló épület Tamás (Tvaroska) Mihály író szülőháza. Tamás (Tvaroska) Mihály 1897. március 1-én született. A Beregszászi Állami Főgimnáziumban 1914-ben érettségizett, majd Budapesten a József Nádor Műegyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát. Ő tervezte többek között az egykori Gyermekáruház és a pénzügyőrség épületeit, mégis elsősorban nem mint tehetséges építészmérnököt, hanem mint kiváló regényírót és novellistát tartjuk számon. Súlyos tragédiaként élte meg Kárpátalja csehszlovák megszállását. Két part között fut a víz című regénye életrajzi motívumokra épült, főhőse Bodak Iván személyében nem nehéz felfedezni az író alakját. Írásaiban egyöntetűen elítélte Kárpátalja csehszlovák megszállását, ugyanakkor soha nem azonosult az irredenta, túlzottan magyarkodó mozgalmakkal, a magyar kisebbség fennmaradásának, érvényesülésének lehetőségeit kereste írásaiban. Szép Angéla című kisregényében egy szinte még gyermek asszony törvénytelen szerelmét és halálát írta meg. A mű hősei egytől egyig valóban élő emberek voltak, sokan magukra ismertek hőseiben és ezért üldözésnek vetették alá az írót, többször inzultálták, kiközösítették a város úri társadalmából. Végül is kénytelen volt elhagyni Beregszászt, 1939-től 1949-ig Budapesten dolgozott, majd Londonba, végül Ausztráliába emigrált, a melbournei műszaki egyetem tanáraként dolgozott.

A Beregvidéki Magyar Kulturális Egyesület születésének 100. évfordulóján emléktáblát avatott szülőházán (Csirpák Viktória alkotása).

Nevezetes épülete volt a Széchenyi utcának az egykori Donáth-szálloda, amely a mai járási rendőr-főkapitányság épületében volt. Mellette állt a Pálóczi-Horváth család lakóháza. Pálóczi-Horváth Lajos Beregszászban született, 1917-ben itt érettségizett, az első világháború után visszatért a frontról Beregszászba, mint több nyelvet beszélő személyt őt bízták meg a várost megszálló csehszlovák katonaság parancsnokságával folytatandó tárgyalással. Mélységesen megdöbbentette Kárpátalja csehszlovák megszállása, rövidesen el is hagyta Beregszászt.

A második világháború éveiben a Magyar Távirati Irodánál dolgozott, magyarra fordította a külföldi rádióadások anyagait, eljuttatta azokat ifj. Horthy Miklós "kiugrási irodájához", a nyilas uralom idején menekülteket rejtegetett, többek között Veres Péter írót. Ennek ellenére a Rákosi-rendszer 1951-ben halálra ítélte, ítéletét később 12 évi börtönre változtatták. A börtönben kezdte írni Beregszászról szóló önéletrajzi regény-trilógiáját, melyet azonban 1974-ben bekövetkezett halála miatt nem tudott befejezni.

Az Álompákász és a Két világ határán című önéletrajzi regényeiben mindenkinél hitelesebben ábrázolta Beregszász társadalmi életét a XX. század kezdetétől a trianoni békeszerződésig. Más íróktól (Illés Bélától, Ilku Páltól, Czabán Samutól) eltérően nem a baloldali érzelmű munkásság, hanem a dzsentrik világát, Beregszász úri társadalmának hétköznapjait, ünnepeit, társasági életét, politikai nézeteit ábrázolta lebilincselően és hitelesen.

Beregszászon 1991. február 5-én emléktáblát avattak tiszteletére a járási rendőrkapitányság épületén.

Térkép

48.205221, 22.638642

Galéria

Széchenyi utca Beregszászban
Széchenyi utca Beregszászban
Széchenyi utca Beregszászban
Széchenyi utca Beregszászban
Széchenyi utca Beregszászban
Széchenyi utca Beregszászban
Széchenyi utca Beregszászban
Széchenyi utca Beregszászban

Programgazda

Ki
Ismertető

Tiszaújlak nagyközségnek két különálló, önálló középiskolája van: a - Tiszaújlaki 2. Sz. Széchenyi István Középiskola (Вилоцька загальноосвітня школа І-ІІІ ступенів №2) és az 1. sz. ukrán tannyelvű.

A magyar középiskola története három korszakra osztható:

  • 1945–46 tanévtől hétosztályos magyar iskola működött, melynek igazgatója Kotora György volt.
  • 1958–59 tanévben a magyar iskola nyolcosztályos képzést biztosított a gyerekeknek, és ez fennmaradt az
  • 1973–74-es tanévig. Kotora igazgatót az 1972–73-es tanévben Marozsi József váltotta fel.
  • 1973–74 tanévben Tiszaújlakon megkezdődött a középiskolai oktatás. A magyar középiskola igazgatója Ratkovszki István volt, aki ezt a tisztséget nyugdíjba vonulásáig, az 1991–92 tanévig töltötte be. 1992–93-ban az iskola új igazgatója Joachimné Dorohovics Éva lett, aki a 2002–03-as tanévig dolgozott.
  • A 2003–04-es tanévben az iskola igazgatójának Simon Józsefet nevezték ki.

1998-ban az iskola romos épületei életveszélyessé váltak. (Összesen három különálló részből állt össze. Az un. "kis iskolából", ahol a tanulók 5-6 osztályig tanultak, majd a későbbiek során a "nagy iskolában" tanultak tovább a felsős osztályok.) Ezért a helyi óvoda épületébe költöztek át ahol 7 tanterem állt rendelkezésre a 11 oszály 270 tanulójának.

1998-ban a helyi római katolikus közösség elkezdte az új iskola építését. A kivitelező a Széchenyi István Jótékonysági Alapítvány lett.

2006. augusztus 29-én hivatalos keretek között átadták a felújított iskolaépület első szárnyát, majd szeptember 1-én az elsősök birtokba vehették az új iskolát, újra.

vasárnap: Zárva
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Zárva

Térkép