Kárpátalja Beregszászi járás Beregszászi kistérség Badaló

Mártírok út


+380 (3141) 6 92 75


badaloigyulekezet@gmail.com


Facebook




Badalói Református Egyházközség

A Badalói Református Egyházközség olyan helyi közösség a Kárpátaljai Református Egyházon belül, amelynek minden tevékenysége arra irányul, hogy a Szentháromság Istent tisztelje, dicsérje és hirdesse.

A Badalói Református Egyház 1526-ban alakult. A jelenlegi temploma 1799-ben épült, 540 ülőhellyel. A Tisza közelsége miatt, a folyó szabályozása előtt a templom sokat szenvedett a rendszeres árvizektől.

Egy 1280. évben a váradi káptalantól kiadott bizonyságlevélben Budulounak mondatik, mely akkor feküdt Borsova megyében, s bírta akkor a falut a Huntpázmán nemzetségből eredt Hunt fia Gergely, ki a váradi káptalan előtt megjelenvén, nyilvánítá, miszerint e helységbeli birtokát elcserélte Ubal fia Egyeddel a Dráva menti Busán vármegyében fekvő Tuthylig és Turzum nevű helységekért...

E században már virágzó községnek kell lennie, mert saját lelkészséggel bírt; ugyanis 1321. évről Jakab nevű papja fordul elő egy végrendeleten tanúul, az 1333. évi pápai tizedek rovatában pedig Tamás nevű plébánosa fizetett adóúl három garast.

Badaló környéki földek gyakran cseréltek gazdát a századok során. A XIX. században a Bay, Balogh, Buday, Farkas, Gecsei, Horváth, Kende, Károly, Pápai, Szűcs, Uszkai, Erdélyi, Fábián, Kelemen, Nagy, Szabó családoknak voltak itt birtokai.

A faluban felépített kőtemplomot a reformációig a római katolikus egyházközösség használta. Miután az egész község áttért a református hitre, a templom is a reformátusoké lett. A XVIII. század végén már szűknek bizonyult a hívek befogadására, ezért 1799-ben hozzáláttak felújításához, amit 1807-ben fejeztek be Nagy József lelkész idején. Avatására 1807. december 27-én került sor.

1834-ben nagy tűzvész pusztított a faluban, melynek a paplak és a szárazmalom is áldozatul esett.

Fontos szerepet játszott Badaló életében a falu határában fekvő tiszai rév, melynek jövedelmén az egyházközösség, illetve a Bay és Kende családok osztoztak.

A falu sokat szenvedett a Tisza áradásaitól, többször kellett újjá építeni házait.

A késő barokk stílusú református templom jelenlegi formájában a XIX. század folyamán alakult ki, a középkori kőtemplomból csak a déli fal lefalazott résablaka maradt meg.

A templom magas, arányos formájú tornya négy fiatornyos csúcsos sisakjával már messziről látható. Korábban zsindellyel volt fedve. Egyik 1772-ben öntött harangja Lázás György harangöntő mester műve.

A badalóiak méltán büszkék arra, hogy 1847 nyarán itt kelt át a Tiszán Petőfi Sándor, a 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc költője, aki a Szatmár megyei Koltón élő menyasszonyához Szendrey Júliához utazott, hogy a szülői tiltás ellenére feleségül vegye szerelmét.

1938 nyarán a Kárpátaljai Magyar Faluszövetség emléktáblát avatott a badalói református templom falán Petőfi Sándor itt tartózkodásának emlékére. Az avató ünnepségen többek között felszólalt a búcsúi születésű Ilku Pál is (a későbbi magyar művelődésügyi miniszter).

Minden évben március 15-én, Nemzeti Ünnepünkön, a környék lakosai ennél az emléktáblánál emlékeznek meg az 1848–1849-es szabadságharcról és annak költőjéről.

A templom előtti téren emlékművet avattak azoknak a férfiaknak az emlékére, akiket 1944 tavaszán az auschwitzi koncentrációs táborba, illetve 1944 novemberében a sztálini haláltáborokba hurcoltak el.

Badalói Református Egyházközség

Hirdetés

Református egyházközség Templom Református templom Református egyház Egyházi épület Épület Egyházközség Egyházak



Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.