A beregszászi Benda Kálmán nem azonos a Nagyváradon született neves történésszel., akinek munkásságát talán kicsit jobban is ismerjük. A Beregszászon 1883. február 5-én született Benda Kálmán a Beregmegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat főmérnöke, majd igazgatója volt, és ő kezdeményezte még a 30-as években a Vérke szabályozását, és az ő irányítása alatt készült el a várost kettészelő, fehér terméskővel kikövezett folyómeder.
Középiskolai tanulmányait a beregszászi reáliskolában kezdte, majd a negyedik osztály után a sárospataki református kollégiumban folytatta. Mérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte.
A cseh uralom éveiben elnöke volt a Podkarpatszka Ruszi-Magyar Kultúregyesületnek, a Beregmegyei Kaszinónak, részt vett a Csehszlovákiában működő Egyesült Magyar Párt munkájában, a Tiszaháti Magyar Fogyasztási Szövetkezet, a Tiszaháti Magyar Bank, a Magyar Internátus Egyesület megszervezésében.
1939-ben beválasztották Bereg vármegye közigazgatási és törvényhatósági bizottságába, a megye negyedmagával az Országgyűlés felsőházába delegálta.
1944. október 28-án Beregszászban letartóztatták és novemberben Ungváron kivégezték. Tudomásunk szerint ő volt a szovjet rendszer első beregszászi áldozata.
Beregszászi házát elkobozták, családja pedig kénytelen volt elhagyni szülővárosát.
A beregszászi Vérke-parti öregdiákok emléktáblát avattak Benda Kálmán tiszteletére szülőháza falán a Sevcsenko utcában.
