Sevcsenko utca



A beregszászi Benda Kálmán nem azonos a Nagyváradon született neves történésszel., akinek munkásságát talán kicsit jobban is ismerjük. A Beregszászon 1883. február 5-én született Benda Kálmán a Beregmegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat főmérnöke, majd igazgatója volt, és ő kezdeményezte még a 30-as években a Vérke szabályozását, és az ő irányítása alatt készült el a várost kettészelő, fehér terméskővel kikövezett folyómeder.

Középiskolai tanulmányait a beregszászi reáliskolában kezdte, majd a negyedik osztály után a sárospataki református kollégiumban folytatta. Mérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte.

A cseh uralom éveiben elnöke volt a Podkarpatszka Ruszi-Magyar Kultúregyesületnek, a Beregmegyei Kaszinónak, részt vett a Csehszlovákiában működő Egyesült Magyar Párt munkájában, a Tiszaháti Magyar Fogyasztási Szövetkezet, a Tiszaháti Magyar Bank, a Magyar Internátus Egyesület megszervezésében.

1939-ben beválasztották Bereg vármegye közigazgatási és törvényhatósági bizottságába, a megye negyedmagával az Országgyűlés felsőházába delegálta.

1944. október 28-án Beregszászban letartóztatták és novemberben Ungváron kivégezték. Tudomásunk szerint ő volt a szovjet rendszer első beregszászi áldozata.

Beregszászi házát elkobozták, családja pedig kénytelen volt elhagyni szülővárosát.

A beregszászi Vérke-parti öregdiákok emléktáblát avattak Benda Kálmán tiszteletére szülőháza falán a Sevcsenko utcában.





Beregszászi 6. Számú Általános Iskola

Beregszászi 6. Számú Általános Iskola.

1864-ben bérelt helyiségben kezdődik meg a tanítás az első osztályban, de még ezen évben lerakják az új iskola alapkövét az egyházmegye és Lónyai János beregi főispán anyagi hozzájárulásával.

Az új épületet 1867-ben veszik birtokukba a beregszászi tanulók.1884-től állami polgári fiúiskolaként működik. Ezt az intézményt tekintjük iskolánk bölcsőjének.

1939. július 12-én kelt 63.983 – 1939 számú rendeletében a vallás- és közoktatásügyi miniszter elválasztotta a fiúiskolát a leányiskolától. A polgári leányiskola a Bocskai utcán lévő épületben folytatta tevékenységét, a fiúiskola maradt az Attila utcai (ma Sevcsenko utca) épületben.

A Beregszászi Polgári Fiúiskola jeles tanulója volt például Kovács Vilmos költő, akire méltán lehetünk büszkék, mint Kárpátalja egyik legnevesebb írójára.

„ Hogy mégis voltak magyar osztályok, hogy nem némult el végképen a magyar szó növendékeink ajkán, abban a szülői háznak, a magyar édesanyának fontos szerep jutott. Az önképzőkörben, vagy bármilyen összejövetelen, mely közvetlen légkörben történhetett, amikor a magyar tanár szíve ugyanazt dobogta, amit a magyar gyermek arca tükrözött, ajka elmondott: már magyarul folyt a szó. Legyenek áldottak a magyar nemzeti eszmény nevében azok a névtelenek, akiknek szerénysége tiltja a mellveregető kiállást ennek bizonyítására!”

1944 őszén gyökeresen megváltozott a helyzet. Az első intézkedések egyikeként zárolták az „idegen nyelven” íródott tankönyveket, helyettük a Szovjetunióból érkezett tankönyveket rendszeresítették. Azokból azonban nem jutott minden iskolába, a magyar gyerekekkel osztályt ismételtettek éppen a nyelvtudás miatt. A magyar tannyelvű oktatást a gimnáziumokban betiltották. A polgári iskolák közül csak a beregszásziban folyt magyar nyelvű oktatás. Ez volt az egyetlen magyar tannyelvű polgári iskola ebben a tanévben, ahol nem szűnt meg a tanítás. 1945-től megszűnt a Beregszászi Polgári Fiúiskola. Épületében a Beregszászi 6. Számú Általános Iskola működött tovább.

Nap Time slot Hozzászólás
vasárnap: Closed
hétfő: 7:00-16:00
kedd: 7:00-16:00
szerda: 7:00-16:00
csütörtök: 7:00-16:00
péntek: 7:00-16:00
szombat: Closed


Hirdetés