Hungarian
Emléktábla a vári zászlóbontás emlékére a Rákóczi-szabadságharc kezdetén, Mezővári

Székhely

Városderék 11.

1703. július 14-én Rákóczi Mezőváriban töltötte az éjszakát, midőn Tiszabecs táján megverte a császáriakat, innen indult Vásárosnamény felé. Esze Tamás, a jeles kurucvezér a Rákóczi-szabadságharc kezdetén Váriban is zászlót bontott (1703. május 21.), ennek emlékére a helyi templom falán 1989. május 21-én márvány emléktáblát avattak.

A márványtábla szövege a következő:

1703. MÁJUS 21-ÉN
TARPA NÉPÉNEK PÉLDÁJÁT KÖVETVE
ESZE TAMÁS KURUCAI VÁRI PIACTERÉN
IS KIBONTOTTÁK A NAGYSÁGOS
FEJEDELEM ZÁSZLAJÁT. RINGATÓ
BÖLCSŐJE EZÉRT E FÖLD AZ
1703-1711-ES
RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCNAK.

Állíttatta Vári népe 1989-ben.

A zászlóbontás emlékére a helybéliek minden évben ünnepséget szerveznek.

Térkép

48.121855, 22.708201
Hungarian
Rákóczi szabadságharc kopjafa, Visk

Nagyszabású ünnepségre került sor Visken: emlékművet avattak, testvér-gyülekezeti-, települési szerződést kötöttek, falunapot és szüreti mulatságot tartottak. Ezen az ünnepségen avatták fel Balázs István, fafaragó kopjafáját is.

Minden tisztességes embert három közösség vesz körül: családja, vallása és hazája – hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Czébely Lajos tanár. – Ebben a közegben él, ez ad értelmet életének. Még akkor is, ha számunkra az igazi haza a szűkebb szülőföldet jelenti, ha hitünk sokszor csak a külsőségeket érinti, ha a családot sokan elavult intézménynek tartják. Őseink több mint ezer évvel ezelőtt családi kötelékekben érkeztek ide. A keresztyén egyház kovácsolta faluközösséggé a szász, magyar, ruszin (ukrán) eleinket. A szónok felidézte Visk népének önfeláldozó hazaszeretetét, csatáit, megpróbáltatásait, kiemelte az ősök máig példamutató életét. Czébely Lajos a Rákóczi-szabadságharcot felidézve arra a 40 viski kurucra emlékezett, akiknek nevét az e napon felavatott, Balázs István viski fafaragóművész által készített szobor őriz. Markóné Balázs Éva alpolgármester ukránul ismertette a Rákóczi-szabadságharc történéseit, annak viski vonatkozásait. A nép, aki nem emlékszik a múltjára, nem érdemli a jövőt – hangsúlyozta köszöntőjében Volodimir Kascsuk, a Huszti Járási Állami Adminisztráció elnökének első helyettese. Az ember vágyik a jóra – kezdte Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke. – A rendszerváltás után jobb világot vártunk, nem lett jobb. Negyven év aláfűrészelte a gyökereket, amely e földhöz kötött bennünket. Egy olyan globális világ következik, amely csak fát akar, erdőt nem ad, gyökértelen embereket akar – hangsúlyozta a szónok. Ezt kell nekünk kivédenünk. Visk népe mindig is bizonyította kötődését, hitét. Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne, figyelmeztet Milován Tamási Áron szavaival. Maradjon meg továbbra is az itteniekben a magyar nemzeti öntudat, hangsúlyozta köszöntőjében Zubánics László, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke, aki azt is elmondta, hogy reményeik szerint még ez évben újraállítják a viski emlékparkban az egykori Turul-emlékművet. Ferenc atya a szülőföldhöz való ragaszkodásról, azokról az értékekről szólt, amelyek a földhöz kötnek bennünket. Delényi István lelkipásztor bátorságra, igaz kiállásra szólított fel, hisz ha a hősök sarja elpusztul, nem marad meg nemzetünk: sem a magyar, sem a ruszin – mondta. Az ünneplő közönséget köszöntötte Juhász Attila a Felsőzsolcai Rákóczi Szövetség elnöke. Meghatóan szép pillanatokat szerzett a felsőzsolcai énekkar, illetve a viski Boriszenko Karolina, aki Vári Fábián László Útban Törökország felé című versét adta elő.

A kopjafába vésett írás a következő:

Az 1703–1711-es
Rákóczi-szabadságharc
viski résztvevői névsora.

Készült a viski református egyház,
a felsőzsolcai Rákóczi Szövetség, a KMKSZ
viski alapszervezete segítségével.
2003. X. 15.

Térkép

48.029128, 23.432285

Galéria

Rákóczi szabadságharc kopjafa, Visk