Hungarian

Kategória

Zrínyi-szobor a munkácsi várban

Székhely

Gróf Schönborn u. 42.

2006. február 27-én a munkácsi várban a fellegvár Lorántffy-bástyáján felavatták Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát, melyet Matl Péter munkácsi szobrász alkotott. Az esemény ünnepi szónoka Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke volt. a rendezvényen részt vett és beszédet mondott: Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, Oleg Havasi, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, Olekszandr Galaj, Munkács alpolgármestere.

Matl Péter szobrászművész alkotása hármas szimbólum: I. Rákóczi Ferenc kardja a múlt dicsőségét, Zrínyi Ilona hős várvédő a jelen küzdelmeit, II. Rákóczi Ferenc ifjúkori alakja a jövő forradalmát jelképezi.

Técsőről, Husztról, Viskről, Nagyszőlősről, Beregszászból, Munkácsról, Ungvárról és számos más magyar településről közel ezer érdeklődő zarándokolt a munkácsi várba, akiket a téli hideg és sűrű hóesés sem tudott elrettenteni. A fellegvárban órákon át kitartóan lengtek a magyar nemzeti lobogók.

Matl Péter műalkotását Orbán Viktor és Kovács Miklós leplezte le.

Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök Isten áldását kérte az emlékműre és mindazokra, akik a jövőben előtte állva emlékeznek majd kitartásra, hűségre, áldozatvállalásra.

Áldja meg az Úristen ezt a szobrot. E két hős ember élete tanúságával bizonyította Istenhez, hazához és a szabadsághoz való hűségét. Mindenki vegyen róluk jó példát” – mondta Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, aki megszentelte a műalkotást.

A felavatott szobor öntését Varga Imre neves karcagi bronzöntő mester végezte. A szoborállítás költségeit az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatta.

Térkép

48.431389, 22.6875
Hungarian

Kategória

Korjatovics-szobor a munkácsi várban

Székhely

Munkácsi vár

A munkácsi várudvar közepén Korjatovics Tódor szobrát látjuk. Korjatovics litván fejedelem 1396-ban kapta meg Munkács várát Zsigmond királytól, majd özvegye egészen 1419-ig uralta. Korjatovics alatt a váron komoly erődítési munkák zajlottak, a szláv kultúrát is hathatósan támogatta. A várban egyébként van emléktáblája Zrínyi Ilonának és Kazinczy Ferencnek is.

Jelentős szerepet játszott a vár történetében Tódor Korjatovics podoli herceg, akit rokoni kapcsolatok fűztek a magyar királyi udvarhoz. Egyik nővére Zsigmond király édesanyja volt. 1396-ban Zsigmond Korjatovicsnak adományozta a várat és a hozzá tartozó domíniumot.

Korjatovics udvarával együtt vidékünkre költözött, tevékenységével nagy mértékben segítette elő Kárpátalja gazdasági, kulturális fejlődését. Irataiban podoli hercegnek, beregi és ungi ispánnak nevezte magát. Udvarát a munkácsi várban rendezte be, jelentősen kibővített azt.

Parancsára 1401-ben széles száraz árokkal, 2,85–5,5 méter széles és 8,85–9,5 méter magas falakkal, négy kerek bástyával vette körül a várat. Három ezek közül napjainkban is megtekinthető. Korjatovics családjával a felső várban lakott.

Az alsó udvarokban kapott helyet az őrség és a vár parancsnoka. A vár udvarán 2,5 méter széles és 85 méter mély kutat ástak. A munkácsi vár bevehetetlen erőddé vált. A Latorca partján Korjatovics kolostort építtetett, amely a XVII. századig jelentős szerepet játszott vidékünk kultúrájában. A kolostor gazdag könyvtárral rendelkezett, könyvállománya meghaladta a 6 ezer kötetet. Akkor ez volt Kárpátalja leggazdagabb könyvtára. Felesége, Olga a Latorca bal partján női kolostort alapított, amely azonban a török hódoltság idején elpusztult.

Korjatovics 1414-ben bekövetkezett halála után felesége, Olga lett a vár úrnője, majd halála után az visszaszállt Zsigmond királyra. Korjatovics Tódor és feleségének halála után gyakran változtak a munkácsi vár urai. A stratégiailag rendkívül fontos erődítmény kiemelkedő szerepet játszott vidékünk XV–XVII. századi történetében.

Térkép

48.431389, 22.6875

Galéria

Korjatovics-szobor a munkácsi várban
Korjatovics-szobor a munkácsi várban
Korjatovics-szobor a munkácsi várban
Hungarian
Zrínyi Ilona emléktáblája a munkácsi várban

Székhely

Schönborn gróf út 42.

A munkácsi vár legdicsőbb korszaka egy női sorssal, Zrínyi Ilona életének történetével fonódik össze. A horvát bán leányát I. Rákóczi Ferenc vette feleségül. Házasságukból két gyermek született egy fiú, Ferenc, és egy leány, Julianna. Férje halála után a vár minden gondja a fiatal özvegy vállára nehezedett. Zrínyi Ilona azonban hamarosan újra férjhez ment. 1682-ben kötött házasságot a munkácsi várban Thököly Imrével. Új férje kijavíttatta a várat, megerősítette a falait, sáncait.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok s Thököly velük szövetséges kuruc csapatai visszavonulásra kényszerültek, és a fejedelem kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. Az előrenyomuló osztrák csapatok könnyedén elfoglalták az ungvári várat, és 1685 novemberében érkeztek Munkács alá. Zrínyi Ilona magára maradva, hét hónapon át vezette és védte katonáival a várat. Kisfiával gyakran megjelent a bástyákon, mit sem törődve az erős ágyútűzzel. Leánya, Julianna, a sebesülteket gondozta, ápolta.

1686 áprilisában Caprara tábornok kénytelen volt felhagyni a vár ostromával. Feldühödött katonái bosszúból kirabolták Munkács városát, majd Kassa felé vonultak vissza. Az ostrom alatt a vár 24 védője vesztette életét, az osztrákok vesztesége ennek a sokszorosa volt.

Caprara tábornok 3000 katonájával 1687. novemberében tért vissza Munkács vára alá. A vár feladására szólította fel a vár úrnőjét, az azonban ezt visszautasította. Egy évig ostromolta az osztrák sereg eredménytelenül a várat. A munkácsi vár volt az egyetlen Magyarországon, amelyet az osztrákoknak nem sikerült elfoglalniuk 1687-re. Az osztrákok azonban nem adták fel, hanem még több csapatot vontak össze, hogy elfoglalják a stratégiailag igen fontos erődítményt.

Zrínyi Ilona 1687 végén bocsátkozott tárgyalásokba az ostromlókkal és 1688. január 15-én írta alá a vár átadásáról szóló megállapodást. 17-én átadta a várat az osztrákoknak, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól. A bátor asszonyt ezután Bécsbe vitték, kolostorba zárták, és elszakították tőle a gyermekeit.

Amikor egy osztrák generális – Heisler – Thököly fogságába került Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. 1699-ben elkísérte férjét a száműzetésbe. 1703-ban halt meg a kis-ázsiai Nikomédiában. Emléke azonban örökké fennmarad.

A várban emléktáblát állítottak Zrínyi Ilona hősiességének tiszteletére és emlékezetére. Rajta a következő felirat olvasható magyar és ukrán nyelven:

ZRÍNYI ILONA
1643-1703
HÁZÁT S HAZÁJÁT
ERŐS LÉLEKKEL VÉDTE
A GYÖNGE NŐI KAR.
MONDJ EGY RÖPKE IMÁT
E ROMOKON
RUSZIN, HORVÁT,
MAGYAR…
A Zichy Galéria (Budapest) ajándéka a Munkácsi Rákóczi Szövetségnek
1993. május 17.

Térkép

48.431389, 22.6875