Hungarian
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház

Székhely

Béke u. 2.

A Munkács központjában álló munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház Kárpátalja legrégibb és legszebb templomai közé tartozik. Keletkezéséről, építéséről Lehoczky Tivadar a következőket írta Beregvármegye monográfiája című művének III. kötetében:

"Munkács régi középülete a keletelt templom, mely a város közepe táján, körded kőfallal körülvett czinterem közepén áll, innen következtethetni, hogy a hajdani ős telep e tájon keletkezhetett. Hogy itt már a XIII. században templom állott, onnan is állíthatni, hogy a munkácsi lelkészség a 1333-dik évi pápai tizedek lajtstromában a kivételes paróchiák közt említtetik, Erzsébet királyné pedig 1376-ban okmányilag megengedé, hogy a község hivatalos pecsétjén czimerül a templom védszentje, Szent Márton hitvallónak képét viselhesse. Azonban az eredeti templomnak már nyoma sem látszik, mert idő folytán az épület a felette elvonult viharoktól annyit szenvedett, a hadak rombolásaitól oly sokszor érintetett, hogy a koronkint rajta tett javítások és újítások teljesen elenyésztették eredeti alakját."

Valóban, a munkácsi római katolikus templom sok nehéz napot élt meg történetének több mint 600 éve alatt. Mint már említettük, a régi templom Erzsébet királyné alatt a XIV. század első harmadában épülhetett. A királyné gyakran fordult meg Munkácson, pálos rendű kolostort is alapított itt. A templom első átalakítását az okmányok szerint a XV. század végén végezték el, amikor Munkács már a Hunyadi-család birtokában volt. 1493-ban Varga György munkácsi birtokos Mária tiszteletére oltárnokságot alapított s ehhez megfelelő telket, házat és szántóföldet biztosított. Viszonzásul az oltárnok, akinek teendőit a plébános látta el, hetenként három misét volt köteles mondani érte.

1567-ben Zápolya hadai szállták meg Munkácsot és várát, de Miksa király serege Schvendi Lázár vezérletével rövid ostrom után visszafoglalta azokat, a csata folyamán azonban a város a templommal együtt tűzvész martalékává vált. Büdy Mihály, a munkácsi uradalom akkori bérlője a király belegyezésével és költségén helyreállíttatta és megújíttatta azt.

Amikor Munkács áttért a protestáns hitre, az új vallás hívei elfoglalták a templomot. II. Rákóczi György alatt is a protestánsok használták, bár egy monda szerint a fejedelem utasítására a római katolikus hívek a templom északi mellékhajójából kialakított kápolnában végezhették az istentiszteletet, a protestánsok pedig a főhajót használták.

Az 1657-ben Munkácsra berontott bosszúálló lengyelek a várost a templom tornyával együtt felégették, a tűzben a harangok is elolvadtak. A templom helyreállításához a hívek Lorántffy Zsuzsanna segítségét kérték, amit meg is kaptak.

1660-ban Báthory Zsófia nemcsak visszaadta a templomot a katolikus híveknek, hanem tornyába egy közepes nagyságú harangot is öntetett. Halála után a protestánsok maguknak követelték a harangot, igényüket azonban csak 100 forintnyi kárpótlással elégítették ki. Két év múlva Thököly Imre kurucai, miután elfoglalták Munkácsot, a templomot ismét teljes egészében visszaadták a protestánsoknak. 1685-ben Aenas Caprara osztrák hadvezér ostrom alá vette a Zrínyi Ilona által védett munkácsi várat, de mivel elfoglalni azt nem tudta, bosszúból felégette a várost a templommal együtt.

A templom 1688-ban került ismét a katolikusok birtokába és meg is maradt a Rákóczi-szabadságharc végéig. II. Rákóczi Ferenc, mint buzgó katolikus, nagy gondot fordított a templom fenntartására, baráti viszonyban volt Kéry plébánossal, gyakran eljárt miséire.

1711-ben, amikor a munkácsi uradalom a koronára szállt, fenntartását a kincstár lett volna köteles biztosítani, amit azonban nem teljesített, ezért a templom romlásnak indult, egy 1723-ban felvett jegyzőkönyv szerint erősen megrongálódott állapotba került. Tatarozásához csak 1746-ban látott hozzá gróf Schönborn Ervin Jenő. A templom főhajójáról lebontották a megrongálódott boltozatot és helyette erős pillérekre támaszkodó donga alakú boltozatot építettek fel. 1754-ben kijavították a tornyot is, egy év múlva pedig órát szereltek fel rajta, melyet Stószi Steiner Sámuel készített.

1762-ben villám ütött a toronyba és erősen megrongálta azt. Megrepedt egyik harangja is, melyet 1769-ben öntettek újjá. 1773-ban azonban ismét villámcsapás érte a tornyot, javítása több évet vett igénybe. Oltára 1800-ban gróf Schönborn Ervin Jenő áldozatkészségéből készült el, a rajta lévő Szent Mártont lóháton ábrázoló festményt 1826-ban Bécsben festették.

Kibővítették a karzatot, a hitközség új orgonát szerzett, az ehhez szükséges pénzt gyűjtés útján szedték össze. Az északi mellékhajó oltárát 1873-ban özvegy Bökényi Mihályné állíttatta.

A munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház főhajóját, késő gótikus északi mellékhajóját és tornyát 1904-ben lebontották, csak a szentélyt hagyták meg eredeti állapotában. Az új templom eklektikus stílusban épült, építését az első világháború előtt Czigler Győző műépítész tervei alapján fejezték be.

Az egykori szentélyből kialakított Szent Mihály kápolna a nyolcszög három oldalával záródik, minden oldalról támpillérek támasztják. Északi oldalán kerek torony áll, tetejéhez csigalépcső vezet. A kápolna boltozata hálószerű, bordáinak metszéspontjaiban kerek, rombusz és pajzs alakú zárókövek díszítik. A déli falban hármas tagolású gyóntatófülke látható.

A kápolna nyugati részén neogótikus karzatot alakítottak ki. A nyugati oldal mindkét oldalán a diadalív felső része látható.

A kápolnában az átalakítások folyamán XIV. századi freskókat fedeztek fel. Déli bejárata felett látható a templom átépítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Büdy Mihály egykori földbirtokos, munkácsi várkapitány és Bereg megyei főispán 1563-ból származó címere.

A templom 2002. március 27-én lett az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza. Orgonáját 1913-ban a budapesti Rieger Testvérek építették. A munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház  bejáratánál található a bezárt és megrongált zsófiafalvi templom oltárképe, Madarász Viktor festménye. A képen Szent István király látható, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, ill. általa a gondviselő Isten kezébe.

Térkép

48.440272, 22.722549

Galéria

Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház
Munkácsi Tours-i Szent Márton Székesegyház

Programgazda

Ki
Ismertető

A Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceum, melyet a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megbízásából az Egyházmegyei Szent Márton Karitász alapított, 2001-ben nyitotta meg kapuit Kárpátalja fiataljai előtt.

2004 júliusától líceumunk államalapító királyunk, Szent István nevét viseli, akinek hitét és szellemiségét követve kérjük nap mint nap munkánkra Isten áldását.

Tanintézményünkben a tanulmányi idő 4 és/vagy 2 év (a 7. vagy a 9. osztály után) a megyénk egész területéről érkező diákok felvétele nincs felekezethez kötve. Öt főállású, 10 óraadó tanár és 3 lelkész-hitoktató látja el az oktatás és nevelés feladatát. Fontosnak tartjuk a vallásos szellemű szeretetteljes légkört és az értelmes, embert formáló szigorúságot.

Szakirányunk az informatika és az idegen (angol, német) nyelvek. Korszerűen felszerelt számítógépterem és Internet hozzáférhetőség áll a diákok és a pedagógusok rendelkezésére. Tanulóink ukrán állami számítógép-kezelői szakbizonyítványt szerezhetnek.

Jól felszerelt kémia-, fizika- és idegennyelv-szaktantermekkel rendelkezünk.

Turisztika és média szakkollégiumi képzést indítottunk.

Iskolánk alapvető feladatának tekinti a magas szintű tudáson túl a tanulók szellemi és lelki fejlődését. Olyan jellemes embereket szeretnénk kibocsátani, akik másokért felelősséget tudnak vállalni, akik felkészülnek az életre, melyet megalapozott hittel, hűséges keresztényi módon élhetnek majd. Ezt a célt szolgálják a lelkigyakorlatok, közösségi foglalkozások, kirándulások, tantárgyi hetek, vetélkedők határon innen és túl. Végzőseink 90% -a folytatja tanulmányait felsőfokú intézményekben. Az ismeretek bővítésében a könyvtár folyamatosan fejlődő szakkönyv- és folyóirat-állománya áll az érdeklődő, órákra, versenyekre, vizsgákra készülő tanulók rendelkezésére, illetve egy 1100 kazettából álló filmgyűjtemény által egészíthetik ki tudásukat.

Elkezdtük egy korszerű tornaterem, előadóterem és étkezde építését.

Szép távlatokat nyitó testvériskola kapcsolatot alakítottunk ki a Nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziummal és Kollégiummal, illetve a Szatmárnémeti Hám János Teológiai iskolaközponttal.

Térkép

Ismertető
A Beregszászi Római Katolikus Egyházközség tulajdonában lévő épületet 1904-ben építették azzal a céllal, hogy egyházi magyar iskolaként működjön. A terület cseh-szlovákiához való csatolása után a 30-as években Pásztor Ferenc beregszászi plébános kezdeményezésére az épületre még egy emeletet építettek iskolabővítés céljából. A szovjet érában az ingatlant elvették az egyháztól, különböző szakközépiskolát, később elemi iskolát létesítettek benne.
 
2002-ben az egyház visszakapta az akkorra már romossá vált épületet. Voltak próbálkozások a felújításban, de az egyház önerőből nem tudta megoldani a munkálatok finanszírozását. A felújítás 2013-ban kezdődött.
Az épületet sikerült 3 szintessé bővíteni, így összesen 50 férőhelyet tudunk biztosítani a vendégek számára. Az épület minden szobájához tartozik fürdőszoba. A tetőtérben egy melegítő konyha is található.
 
A vendégek számára igény szerint biztosítunk reggelit, ebédet és vacsorát a földszinten található nagyteremben.
A közösségi ház udvarán egy kemencével ellátott pavilon, játszótér és rekortán sportpálya található, amelyek alkalmasak a kültéri programok lebonyolításában. Ezen kívül az udvaron zárt parkolási lehetősége van a vendégeinknek.
 
Az épület emeletén található nagyterem lehetőséget nyújt a különböző konferenciák, előadások, megbeszélések szervezésére.

Térkép

Programgazda

Ki
Ismertető

A Vérke jobb partján álló háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói valószínűleg a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek lehettek. Ebből a templomból azonban csak néhány, a mai északi kapu fölé beépített gyámkő maradt meg.

IV. Béla király a tatárok kivonulása után új telepeseket hozatott ide, akiket számos kiváltsággal ruházott fel. A plébániát az esztergomi érsekség fennhatósága alá helyezte. Templomának újjáépítésére azonban csak Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása idején került sor, aki Beregszászt Felső-Magyarország egyik legvirágzóbb városává tette. Édesanyja Erzsébet udvart tartott a városban, nagy gondot fordított a templom újjáépítésére.

A jelenlegi templom 1418-ban Zsigmond király (1387-1337) uralkodása idején épült. A főtemplom déli oldalán akkor már állt a Mihály arkangyal kápolna, melyet azonban 1846-ban lebontottak.

A templomot a XVI. század első negyedében Mária királyné adományából újjáépítették. X. Leó pápa 1519-ben a beregszászi római katolikus plébániát főesperességi rangra emelte. Ebben az időben nyolc oltára volt a templomnak, úgymint Szent Miklós, Szent Erzsébet, a Boldogasszony, Szent Dorottya, Szent Jakab, Szent Kozma és Szent Damján oltárok, továbbá a Szent Mihály arkangyal és Keresztelő Szent János oltár. A reformáció kezdetén azonban a templom a református hitközség birtokába jutott, oltárait megsemmisítették. 1565-ben a protestánsok elfoglalták a templomot és a plébániát, lelkészeit elűzték.

Gyászos napja volt Beregszásznak 1657. június 17-e. II. Rákóczi György fejedelem sikertelen hadjáratát követően ugyanis lengyel csapatok törtek be a városba. Lakosainak túlnyomó része a templomban keresett menedéket, a lengyelek azonban felgyújtották azt, halomra gyilkolták védőit, falára a következő gúnyverset írták: Vicem pro vice reddo tibi, bone vicine! (Szemet szemért, leróttam adósságom, kedves szomszéd!).

A pusztítás után csak a templom romos falai maradtak meg, tornyát II. Rákóczi György neje, Báthori Zsófia befedette, hogy megmentse a további pusztulástól. 1686. június 8-án, amikor a munkácsi vár kuruc őrsége a Beregszászban tanyázó labancokra támadt, a templom ismét a tűz martalékává vált. Csaknem másfél évszázadon át templom nélkül maradt a város. 1743-ban a munkácsi uradalom kijavíttatta a Mihály arkangyal kápolnát, majd 1753-ban a tornyot is.

A templom teljes helyreállítására 1839-1846-ban került sor. A vármegye Haas János szatmári püspök és Tischler Albin beregszászi káplán, címzetes kanonok helyreállítási terveit fogadta el. Az építéshez felhasználták a kismuzsalyi romtemplom anyagának egy részét is. Az újjáépített templom felszentelésére 1846. november 1-én, Mindenszentek napján került sor, amit Óbermájer András püspök Bíró László kanonok kíséretében végzett el.

1905-ben a már több mint 2 000 hívőt számláló római katolikus egyházközösség gyűjtést indított a templom restaurálására. A várost tíz részre osztották, gyűjtőíveket készítettek. A Széchenyi és Lónyai-utcán Stampf Gyuláné és Srautmann Irén, a Bethlen- és Hunyadi utcán dr. Kubovich Gézáné és Ricsei Berta, a Bocskai-utcán Haba Ferencné, Deogaro Irén, Mascsekievics Lajosné és Szűk Atala, az Árpád utcán Embert Lászlóné és Deogaro Kornélia, a Rákóczi-tér környékén Horváthné Csánk Margit és Paksy Géza, a Vörösmarthy és Arany János utcán Vida Józsefné és Radics Margit, a Petőfi, Batthyáni, Eötvös utcán Benda Kálmánné és Bodéky Edit gyűjtötték az adományokat. Gróf Schönborn Károly 500 koronát, Fedák Sári színművésznő egy gyönyörű miseruhát adományozott a templomnak. A keresztelő kutat Lukovics Antal és neje adományából készíttették. Összesen 3 166 korona és 54 fillér gyűlt össze a templom restaurálására.

felújított templomot dr. Boromissza Tibor szatmári püspök szentelte fel 1907. szeptember 8-án. Az igehirdetést Szalay Sándor esperes plébános tartotta. Az orgonán Haller Jenő szatmári főgimnáziumi tanár játszott, az énekkart Halmos Gusztáv tanító vezényelte, tagjai Benda Kálmánné, Kovács Béláné, Mascsekievics Lajosné, Ricsei Berta, Radics Margit, Ormai Erzsébet, Deogaro Kornélia, Deogaro Irma, Hunyadi Margit, Kovács Margit, Mondik Endre, Ricsei György, dr. Füzesséry Géza, Legeza József, Török Dezső, Hodinka Ernő és mások voltak. Erről a templom újraszentelése alkalmából kibocsátott, Rónai János által írt füzetecskéből szerezhettünk tudomást, melyet Dancs György bocsátott a szerző rendelkezésére.

A templom 18,40x17,80 méteres középső hajóját karcsú oszlopok sora osztja fő- és mellékhajókra, azokat bordás keresztboltozat fedi. A hajó nyugati oldalát a templomtorony és a karzat zárja le. A szentély hossza 19,20 méter, északról sekrestye épült hozzá.

A templom legfőbb ékessége a déli kapu. A pálca- és körteprofilokkal tagolt kapuzat belül törtíves, kívül szamárhátíves, két oldalát fiatornyok díszítik. A félkör keresztmetszetű falpillérekkel tagolt homlokzat három kapuja közül a középső neogótikus, az oldalsók közül a baloldali középkori. A templomtorony alul négyzetes; felül nyolcszögű alaprajzú, az átmenetnél körerkéllyel díszített.

A szentély őrizte meg a legtisztábban a gótikus elemeket, hálóboltozatával, arányos Kálvária főoltárával, szép sekrestyeajtajával. A szószék és az orgona neogótikus munka.

Napjainkban folyamatban van a templom tatarozása, külső falainak átvakolása és átfestése. A munkálatok befejezése után bizonyára az eddiginél is szebbé válik városunk legszebb és legrégibb műemléke.

Térkép

Ismertető

A római katolikus Szent György templom Ungvár belvárosában áll. Alapkövét 1762-ben helyezték el, építését 1766-ban fejezték be. A mellette álló plébánia 1767-ben épült.

A templom háromhajós, késő barokk stílusú. Sisakos központi tornya mellett kétoldalt egy-egy nyolcszögletű kisebb torony áll. Főoltárának oltárképét Kacker János Lukács 1763-ben festette. A jobboldali mellékoltár Szent István királyunk tiszteletére épült.

A keresztény vallás nyilvánvalóan már Szent István idejétől teret hódított ezen a vidéken, bár a hivatalos dokumentumok közül csak az 1333-1337-es pápai tizedek említik először az ungvári plébániát. Róbert Károly király 1322-ben adományozta Ungvárt s a gerényi uradalmat a frank származású nápolyi Drugeth Jánosnak, az ország nádorának, ki nagy támasza lett az egyháznak. Szalárdi krónikája szerint a vár előtt, a várpalánkon belül álló plébániai templomot mindig kiválóan gondozták.

Ám a hitújítás Ungvárt is elérte, s 1589-ben végképp teret hódított. Csupán 1600-ban engedte vissza a katolikus hitet a korábban Bocskay-párti Drugeth György, akit Pázmány Péter térített meg. Csakhogy 1644-ben I. Rákóczi György hadai újra kiűzték a jézusrendieket a városból. Ezt követően kis időre visszatérhettek, mígnem ,,... Thököly Huszt és Munkács bevétele után lengyel és tatár csapatokkal erősödve 1679-ben Ungvár városát is megszállván, itt a lakosokat kirabolta és főleg a katolikus hitvallást követőket leöldöstette'' (Kazy történetkönyvének 233. lapja).

A fiúágon kihalt Drugethek után Bercsényi Miklós gróf birtokába jutott Ungvár. Az ő feleségének, Drugeth Krisztinának befolyására visszaadta a templomot a katolikusoknak. Igaz, nem sokáig, mert 1705-ben – már mint II. Rákóczi Ferenc főtábornoka – reszignáltatta az evangélikusok javára. Végül 1711-ben kerül vissza végleg a katolikusok birtokába, egy évvel később pedig a plébániát is felállítják.
1762-ben az időközben megrongálódott régi helyett új templom épült.

1773-ban eltörölték a Jézustársaságot, s annak kollégiumát és templomát Mária Terézia a Munkácsról ide áthelyezett görög katolikus püspökségnek juttatja. Az ungvári rámai katolikusok egyetlen templomba szorulnak, úgyhogy szükségessé válik annak bővítése, mely 1881-ben fejeződik be. A főoltár oltárképét Kracker János Lukács festette 1763-ban.

Anyakönyvezés kezdete: 1700.

A templom kegytárgyai közül kalandos történelmet mondhat magáénak az ún. Bercsényi-féle Monstrancia. Bercsényi Miklós, mikor 1710-ben orosz segítség sürgetése végett Lengyelországba ment, magával vitte a templom kincseit. Később, mikor Rodostóba menekült, ott 1725. november 22-én Rákóczi Ferenc karjai között kilehelte lelkét, halála előtt két Monstranciát visszaküldött. Ezek közül a nagyobbik a középkori ötvösművészet valódi remeke.

A Rieger Testvérek készítették az orgonát 1901-ben.

A kálváriát Ungvár bizonyos Petz Dávid polgár kezdeményezésének köszönheti. 1759-ben ő hagyományozott egy házas telket és egy kertet e célra, s ezek értékesítéséből épült fel a kálvária fő kápolnája. 1828-ig a zenészek, a csizmadia, a tímár és fazekas céhek emeltek egy-egy stációkápolnát. A többi egyes jótevők, illetve egyházi személyiségek jóvoltából – az utolsó 1885-ben – készült el.
Titulusa: Szent György Vértanú templom.

Ismertető

A megye és a város kiemelkedő középkori emléke a római katolikus plébániatemplom, amely a Vérke jobb partján áll, jelenlegi titulusa a Szent Kereszt Felmagasztalása. A templom jelenleg országos jelentőségű műemlék. Az első templom építési ideje kétséges, a hagyomány az Árpád-kori templomhoz tartozónak tekinti az északi kapu fölött, másodlagos beépítésben látható, emberfőt és állatfejet ábrázoló kőfaragványokat.

Pusztították tatárok, lengyel hadak, került protestáns kézre, kurucok gyújtották rá a belé meneküld labancokra, de az itt élő katolikus hívek és kegyes támogatók segítségével minden időben sikerült helyreállítani Isten házát.  

A régi templomot 1837 és 1846 között Tischler Albin beregszászi segédlelkész - később címzetes kanonok - tervei alapján Schönborn gróf felújíttatta, s 1846. november l-jén Hám János püspök szentelte fel. Azóta nagyobb változás a templom épületében nem történt. 

A lebontott Szent Mihály-kápolna kapuját a nyugati homlokzatba oldalkapuként beépítették. 

A déli homlokzat sok középkori részletet őrzött meg. Kiemelkedő alkotás a déli kapu, amelyet két támpillér, illetve két háromosztagú, mérműves ablak övez. A késő gótikus, kettős, bélletes kapuzat szamárhátíves, kétoldalt fiatornyokkal díszített. 

A hajó északi falában szép mérműves ablakot és csúcsíves, bélletes kaput látunk. A támpilléres szentély ablakai mérművesek, az északról hozzáépített sekrestye is fönnmaradt. 

Műemlék értékű orgonáját 1899-ben a budapesti Rieger Testvérek építették amely ma is működik. A szószék és az oltárok 1907-ben készültek neogótikus stílusban. 

A szentély őrizte meg a legtisztábban a gótikus elemeket, hálóboltozatával, arányos Kálvária főoltárával, szép sekrestyeajtajával.

A sekrestyeajtó másodlagos beépítésű, a kismuzsalyi templomromból származik valószínűleg. 

Egy 1862-es jelentés szerint falképek töredékei voltak láthatók, föltárásuk még nem történt meg.

A templom déli falán ma is "működő" napóra látható.

Az anyakönyvezés kezdete: 1723. A liturgia nyelve: magyar.