Sárosoroszi, Fő u.



Sárosoroszi református templom

Sárosoroszi a XV. századig Ugocsa vármegyéhez tartozott, de 1451-től már mint Bereg megyei helységet említik a feljegyzések. A XIV. században az Oroszi nevű család (leszármazottai ma is élnek) birtokát képezte a település. Valószínű, hogy a nevét a birtokos családról (nem a szláv nemzetiségű telepesektől) kapta. A jelzett két folyó gyakori kiöntései miatt kapta Oroszi a „sáros” melléknevet.

Az 1567-es tatárdúlást követően 9 népes telek maradt a falucskából, mely 1870-ben is csak 648 lelket számlált.

Az 1552-es első beregszászi református zsinat nagy hatással lehetett a község lakosságára, mert az 1590-es években már református gyülekezetről számol be a krónika Sárosoroszival kapcsolatban. 1777-ben a gyülekezet a XV. században épült templomot felújította, a fatorony helyett kőtornyot épített. 1913-ban a templom zsindelyes tetőzetét bádogfedéssel cserélték le. A torony teljes faszerkezetét 1933-ban volt kénytelen cserélni a gyülekezet.

1797-ben már működő iskolája volt a református gyülekezetnek. 1801–1904 közt a mindenkori lelkész látta el a tanítói teendőket. 1907-ben különböző segélyek által új iskola és tanítói lakás épült, melyben először az 1908. november 13-án megválasztott Bitai Dénes, Erdélyből származó tanító teljesített szolgálatot. A kommunista rendszer idejében lebontották az iskolát és a tanítói lakást.

A gyülekezetet egy kisebb és egy nagyobb harang hívogatja istentiszteletre. A nagyobb, 202 kg-os harangot 1925-ben készíttette a gyülekezet, az 1917-ben az első világháborúban hadi célokra elhurcolt harang helyére. A kis harangot 1814-ben Alsódraskolczi Morvái Pál és neje öntette és adományozta a gyülekezetnek.

1926-ban új kerítést vont a gyülekezet a szeretett temploma köré. Az 1984–1985-ös években a templom külső falazatát újravakolták, majd kőzúzalékkal vonták be. A belső falazatot, a mennyezetet és a tetőzetet átfestették. A belső térben a szószéken és a padokon kívül szinte minden kicserélődött.

A gyülekezet tulajdonában több szép úrvacsorai asztalterítő található. A legrégibb 1776-ból származik. Az úrvacsoránál használatos 2 db kancsó és 2 db tányér 1884-ből származik.

1992. október 4-én az egyházközség emléktáblát helyezett el a templom falára, a falu szülötte Pógyor István, a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Mozgalom titkára emlékére, aki 1953. november 7-én hunyt el Rákosi egyik börtönében.

2001-es árvíz következtében a templom belseje olyannyira megrongálódott, hogy teljes felújításra volt szükség. A gyülekezet áldozatkész munkájának és összefogásának köszönhetően, valamint a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával 2002-ben a villanyhálózattól kezdve, egészen a padok kicseréléséig minden újjá lett, eredeti állapotába került vissza.