Katalin u. 1.



Mezőkaszonyi református templom

Lehoczky Tivadar Bereg vármegye monográfiája című művében azt állítja, hogy Mezőkaszony vidéke már első Árpád-házi királyaink idején lakott volt. Pásztorok, királyi vadászok, világot kerülő magányos remeték és zarándokok tartózkodtak annak a hegynek a lejtőjén, amely körül ma Kaszony áll. Kápolnát építettek Szent Katalinnak, a körülötte keletkezett falut védszentjéről, Kata asszonyról nevezték el. Mellette később templomot építettek, védőszentjéül Szent László királyunkat választották. Sokan úgy vélik, hogy 1086-ban László király Kaszony közelében vívta meg az országba berontott kun hordák elleni győztes csatáját. Korabeli okmányokkal azonban ez nem bizonyított.

Kétségtelen azonban, hogy az 1331. évi pápai tizedek lajstromában a falu Kazun néven szerepelt, lelkésze Benedek 6 garast fizetett pápai adóul. A falu gyorsan fejlődött, 1496-ban egy földbirtoklási ügyben kiadott okmányban első ízben nevezték mezővárosnak (opidumnak). Jobbágyai szőlőt, búzát termeltek, halászattal foglalkoztak, sertéskondákat makkoltattak a környékbeli tölgyfa erdőkben.

1556-ban a krimi tatárok felégették, lerombolták a mezővárost, lakosait rabságba hurcolták. Fokozatos azonban visszatértek az emberek szülőföldjükre, elölről kezdték a község építését.

A reformáció után az új hitre áttért hívek 1552-ben birtokukba vették a templomot, majd 1595-ben megalakították egyházközösségüket, amely magába foglalta a környék falvainak reformátusait is. Az egyházközösség iskolát nyitott Kaszonyban.

A mezőkaszonyi református templom a járás egyik legszebb és legrégibb temploma. A XVII. század közepén belső terét felújították és díszes reneszánsz berendezéssel látták el. Erről tanúskodott a régi szószék feletti korona felirata, amely szerint azt Kállai György és felesége Csomaközi Zsuzsanna készíttette 1642-ben. A kóruson az 1645-ös, a mennyezeten az 1654-es évszám szerepelt. Abban az időben a templomteret valószínűleg festett famennyezet fedte.

A templomot 1766-ban alakították át, 1780-ban új karzatot és padokat készítettek, 1822 és 1828 között újra zsindelyezték, új karzattal, szószékkel látták el.

A templom a község legszebb helyén, a szőlőhegy oldalán áll. Magas nyugati tornya messziről látható. Déli kapuja csúcsíves, hornyokkal és pálcatagokkal ékesített.

A templom belső tere mindenhol egyforma szélességű, tágas belsejét hevederek közötti csehsüveg faboltozat védi. 6x6 méter alapterületű tornya még a középkorból való. Nyugati kapuja csúcsíves, hornyokkal, pálca- és körteprofillal díszített, ablakai ugyancsak csúcsívesek, lőrésszerűek.

A szakirodalomban gyakran említik a mezőkaszonyi református templom 52 cm magas, fedeles, ezüstből készült kincses serlegét. Fedelének belső oldalán olvasható felirat szerint a serleget Bocskai István fejedelem ajándékozta az egyházközösségnek 1606-ban. Valószínűleg Augsburgban, neves ötvösmester műhelyében készült. Egy másik hólyagos, aranyozott ezüstserleg valószínűleg ugyancsak augsburgi készítésű. Egy harmadik henger alakú ezüst poháron az 1603-as évszám áll, valószínűleg a mezőkaszonyi földbirtokosok ajándékozták az egyházközösségnek.

Az 50-es évek kommunista rendszerében a gyülekezet tulajdonát képező kastély jellegű parókia és gyülekezeti házzal egybeépített kántortanítói lakás lebontásra került. Majd a 90-es évek közepén vásárolt a gyülekezet ismét egy jelenleg is lelkészlakásként szolgáló családi házat. 1999-ben a lebontott kastélyjellegű ingatlanok kárpótlása fejében, a gyülekezet megkapta a területén található és rendkívül leromlott állapotú Eötvös-kastélyt, ahol némi állagmegőrző munkálatok után a gyülekezet bibliaórái, ifjúsági órái, konfirmandusórái folynak.