Gerényi várrom, Ungvár

Gerény (ukránul Горяни [Horjani]) Ungvár része, egykor önálló falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Gerény nevével (Gheren formában) először az 1332-1337 között összeállított pápai tizedjegyzékben találkozunk. A név valószínűleg a görény állatnévre vezethető vissza. A település Ungvártól keletre, a város határától alig 1 kilométernyire fekszik. Közigazgatásilag Ungvárhoz tartozik. A település két nevezetes műemléke a várrom és a görög katolikus körtemplom (rotunda).

A tatárjárás után IV. Béla király meggyőződött arról, hogy csak a kővárak tudtak ellenállni az ellenség ostromának, a földvárak erre alkalmatlanok. Ezért az ország határvidékein kővárak építését rendelte el.

Ekkor épült az Ung-újvár is Gerény közelében. A krónikák már 1250-ben említést tettek róla. A kőből épített vár a régi földvártól északra, az Ung folyó felett emelkedett.

A vár a XIV. század első évtizedeiben pusztult el, amikor Károly Róbert király 1312-ben Ungvár környéki birtokát Drugeth Fülöpnek adományozta, a vár már romokban állt. Helyén a Drugeth-család várkastélyt épített, tervezésében, kivitelezésében feltehetően olasz mesterek is közreműködtek. Erről az ásatások során előkerült számos kőfaragvány tanúskodik, többek között egy díszes oszlopfő.

A vár romjaira az 1926-ban végzett próbaásatások során bukkantak rá. Sajnos a kutatást később abbahagyták és nem fejezték be.

Gerényen található a vidék talán legjelentősebb középkori műemléke, a XIII. század elején épült katolikus körtemplom.