Kossuth utca



Borzsavai római és görögkatolikus templom

A magyarok bejövetele előtt a Borzsován élt szláv népesség a görög-keleti vallás tanai szerint élt. Borzsova egyházi központ volt már a szláv világban, s a magyarság megtérte után is az maradt. Lehoczky Tivadar azon állítása után igazodva, miszerint Borzsova a Szt. István hazabeli megtérés után mindjárt egyházi központtá, az egri egyházmegye legnagyobb esperesi kerületének székhelyévé vált, arra következtethetünk, hogy a római katolikus vallásra tértek át az e vidéken élő népek.

A tatárjárás után Borzsova megszűnt megyei központ, lenni, de névleg továbbra is az maradt a XIV. századig. Az új Borzsova népessége görög-keleti hiten volt a reformáció előtt. Benével, Kis-, Nagymuzsallyal egy egyházközséget alkotott.

A reformáció Borzsován 1552-ben mehetett végbe, ha elfogadjuk Zágonyi azon állítását, hogy Muzsalynak Borzsovával egy temploma volt, s hogy Muzsaly 1552-ben reformálódott. Borzsovára vonatkozólag is ezt az időpontot kell tekintenünk az áttérés idejének. Az addig katolikus templomot reformátussá alakították át.

Borzsován 2001-es adatok szerint kb. 1500-an élnek. Közülük 110-en görög katolikusok. Ők a római katolikus hívekkel közösen építettek téglából és vályogból egy kis templomot, s azóta is közösen használják. A telekrész Szeley Ilona adománya, az építkezést pedig Maluska Gusztáv helyi mester vezette. A templom előtt lévő öreg fakeresztet nemrég kőre cserélték.

Titulusa: Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele Templom.