Fő út



Bilkei református templom

A Borzsa folyóba torkolló Bilke patak partján, Ilosvától keletre terül el Bilke község. Dombvidéki szórt település. Első írásos említése 1338-ból való, Bylke néven. A XIX. században mezőváros volt vasércbányákkal, hámorokkal, fűrész- és lisztmalmokkal. Középnemesi családok, (pl. a Bilkey, Gorzó, Lipcsey, Ilosvay családok, stb.) birtokolták. Az itteni nemesi családok között a XVI. században a reformált hit hamar meghonosodott, jóllehet az ország, s a volt jobbágyság legnagyobb része megmaradt ősi vallásánál. 1703-ban a protestánsok már anyaegyházzal bírtak. Később azonban, a XVIII. század végén, Ilosva fiókja lett, még 1784-ben kötvén e tekintetben azzal egyezséget. Végre 1828-ban ismét önállósodott.

A Bilkei Református Egyház kb. a XVII. század elején keletkezett. Bizonyítékul szolgál az a kehely és az a nagyharang, amelyek a Lipcsey család ajándékai. Valószínű, hogy a hívek a régi időkben imaházban tartották az istentiszteleteket. Később templomot építettek, amely torony nélküli volt, zsindellyel fedve. A harangok haranglábon voltak. 1899-ben a templom tetejét átépítették a harangok részére, ugyanakkor fémlemezzel fedték. 1977-ben egy helyi lakos (kommunista) elvállalta a templom lebontását. A munkát cigányokkal végeztette, az építőanyagot munkabérként közöttük szétosztotta. 1991-ben megkezdődött az új, jelenlegi templom építése. 1993. november 28-án tarthatta meg a bilkei gyülekezet a templomszentelést.

Az istentiszteletek és a lelkigondozás a magyar mellett ukrán nyelven is folyik. Ennek eredményeként kialakulóban van egy ukrán nyelvű református közösség is.