Beregdédai tóvár

A helység Beregszásztól nyugati irányban a várostól hét kilométerre fekszik. A magyar-ukrán határ innét 3 kilométerre húzódik. Átellenben, immár a határ túloldalán, attól 3 kilométerre Beregdaróc község található. Beregdéda a Beregszász - Nagydobrony - Csap műúton Nagybégányon keresztül szintén megközelíthető. A bekötőút hossza hat kilométer.

Szép magyar falu termékeny síkságon, Beregszásztól nyugatra egy órajárásnyira 134 házzal. 1870-ben 862, most csak 679 lélekkel és 2 617 holdnyi területtel.

Ezekkel a szavakkal vezette be Lehoczky Tivadar Beregvármegye monográfiája című 1881-ben megjelent könyvében a Beregdédáról szóló fejezetet.

"Számos archeológiai lelet tanúskodik arról, hogy ez a vidék a legrégibb időktől kezdve lakott volt. A falu közelében egy rézkorszaki település nyomaira bukkantak a régészek, amely az időszámításunk előtti III. évezredben keletkezhetett. Ugyanitt egy bronzkori (időszámításunk előtti II. évezred) és egy korai vaskori (időszámításunk előtti IV-VIII. század) település nyomait is feltárták."

A falu határában található Tóvár a XI-XIII. században keletkezhetett. Lehoczky Tivadar fent említett művében a következőket írta róla: „A határ nyugati oldalán posványos téren áll a Kirva nevű puszta, melynek egyik legemelkedettebb pontján egy régi földvárnak nyoma látszik. A parányi erőd csak 25 méter átmérőjű s hármas sánccal és töltéssel vala egykor körülvéve, hozzá észak és dél felől az egykor kétségtelenül átgázolhatatlan mocsáron át két 300-400 lépésnyi hosszú pallószerű híd vezetett, melynek földbe vert tölgyfa cölöpjei két sorban maiglan látszanak. A várhelyen jegytelen téglák és kövek hevernek s némi üregek, melyeket kincskeresők vájtak. A láp most már kiszáradt s legelőnek, részben kaszálónak használtatik. A határban egyébiránt több régi halmot vevék észre, melyeknek átkutatása kívánatos lenne.”

Déda már a XIV. században jelentős település volt, több esetben itt tartották a megyegyűléseket. Először egy 1356-ban kelt okmányban történik említés róla.

A falu határa egykor királyi birtok volt, később a királynék élvezték jövedelmét, a XV. században a munkácsi várhoz tartozó földekhez csatolták. 1477-ben Szilágyi Erzsébet, Mátyás király édesanyja volt Beregdéda birtokosa, aki felmérettette a falu határát. 1484-ben Mátyás király felesége Beatrix királynő beleegyezésével Korvin Jánosnak adományozta a munkácsi uradalmat a hozzá tartozó Dédával együtt.

1540-ben I. Ferdinánd kötelezte a leleszi konventet, hogy a munkácsi várhoz tartozó dédai birtokokba tulajdonosként hű szolgálataiért Büdi Mihályt iktassák be.