Batári református templom

Batárról már 1216-ban két adat is szól. Említi ugyanis a Szatmár megyei Mikola az ezen évi határjárásában, s ugyanebben az évben a Váradi regestrum is. A XIV. században flamand település volt. A XV. századtól a XVIII. század elejéig magyar lakta település Ugocsa megyében.

A középkori eredetű római katolikus templomot a reformáció kezdetétől a reformátusok használták. Batár kezdetben anyaegyház volt és ide tartozott a nevetleni gyülekezet, mint leányegyház. Első ismert lelkipásztora, Cseke Gáspár 1573-ban már minden bizonnyal Kálvin szellemében hirdette az Igét. A XVI. század második felében a következő lelkipásztorok szolgáltak: 1578-tól Kóródi Bálint, 1582-től Bökényi András, 1590-től Csengeri Gergely, 1593-tól Óvári János, 1598-tól Szigethy András, 1599-től Felsőlindvai Mihály.

A XVI–XVII. század fordulóján is virágzó eklézsia volt. 1605-től Tiszabecsi Tamás, majd Terebessy Tamás volt a lelkipásztor. 1611-től Taraczközy János lelkészsége idején már rektort is tartott a gyülekezet. 1706-ban a piskolti közzsinat Almási Zsigmond lelkészt ordinálta Batárra.

A falu református gyülekezetének pusztulása és az egész lakosság kicserélődése az 1717. évi tatárjárás következménye volt. De a faluba már előtte is többször betörtek a török–tatár martalócok, és a lakosságot rendszeresen pusztították. 1727-ben Batár mint református gyülekezet már nem szerepel Ugocsa megye gyülekezetei között.

A rendelkezésünkre álló adatok szerint a XIX. században a gyülekezet temploma is elpusztult. 1786-ban újra találunk adatokat a batári gyülekezetről, ugyanis ekkor a kanonika vizitáció alkalmával ezt jegyezték fel róla: Batár már Nevetlenfaluhoz tartozik, mint leányegyház, holott korábban Nevetlen volt leányegyháza a batári gyülekezetnek.

Az 1851-es összeírás szerint 8 református, 18 római katolikus és 414 görög katolikus volt a faluban. 1900-ban már 85 református lélek lakott itt. A batári reformátusok az idők folyamán a nevetlenfalui református templomba jártak istentiszteletre. Az idősebbeknek nem kis fáradságba került az istentiszteleti alkalmakra eljárni, hiszen a falutól 3 km-re van a nevetlenfalui templom. 1994. május 9-én újra, önálló gyülekezetként jegyezték be.

1995 tavaszán megkezdődött a batári református gyülekezet templomának építése. A hálaadó istentiszteletre 1997. november 9-én került sor. Az igét Gulácsy Lajos püspök hirdette és kérte Isten áldását a felépült templomra, a gyülekezet életére és szolgálatára.