Nagyszőlős

Tarasz Sevcsenko u. 4.



Nagyszőlősi római katolikus templom

Nagyszőlős szászokkal benépesített királynői birtok és nyaraló volt szinte első királyaink idejétől kezdve. 1262-ben királyi kiváltságokat kapott a város. A Fekete-hegyen állnak az Ugocsa vár romjai. Várnagyáról először 1308-ban történik említés. Zsigmond király egyik irata Szőlőst már városnak (civitas) nevezi. Az 1545. évi 25. törvényben pedig az ország első plébániái között foglal helyet.

A fennálló ősi templom építési ideje nem ismeretes egyértelműen. Annyi bizonyos, hogy a XIII. században már megalapították a plébániát. A templom a hitújítók kezére kerülve pusztulásnak indult. Mikor visszaszerezték a katolikusok, fedél nélkül volt. Hám János püspök állíttatta helyre. A katolikus hívek közben sem voltak templom nélkül, mert a ferencesek kolostorát és templomát 1693-ban a Perényi család már helyreállíttatta.

Az ősi plébániát 1863-ban állíttatták vissza. A templomot 1902-ben kifestették. Ez idő tájt kapta a tornya a mai csúcsos sisakját, előtte barokk sisakot ,,viselt”. 1959-ben bezárták, gyári raktárként használták, miközben a temetőkápolnában imádkoztak a hívek. 1989-ben sikerült a plébánia restaurációja, a templomot felújíttották. Paskai László Bíboros úr szentelte fel 1991-ben.

Az épület egyhajós és meglehetősen keskeny, alig 10 méter szélességű, amihez képest 50 méteres hosszúsága feltűnő. Bár az épület egy része még a XIII. századi részleteket mutatja, a templom mai formájában a XIV. századi gótikus építészet egyik Kárpátaljai emléke. A sokszögzáródású szentélyt és a magas oldalfalak látványos támpillérrendszer tagolja. A szentély és a déli hajóoldal ablakai koragótikusak, csúcsívesek. A nyugati homlokzatot az alul négyzetes, feljebb azonban nyolcszögletes harangtorony uralja. A torony keskeny, szépen faragott ablakai az alsó szinten csúcsívesek, a második emeleten azonban félkörívesek. A torony alatt csúcsíves kapuzat található, felette püspöki címer.

A templombelső szintén számos párját ritkító szépséget rejt, bár belülről az épület a XVIII. században újraboltozták és jelentősen átépítették. A terméskövekből faragott gótikus diadalív a templomtérnek majdnem a közepén található, vagyis a középkori szentély – szokatlan módon – lényegében ugyanolyan hosszú, mint maga a hajó.

Anyakönyvezés kezdete: 1698.

Műemlékértékű orgonáját Országh Sándor és fia cég építette 1888-ban.

Titulusa: Jézus Mennybemenetele templom, Plébánia.

Római katolikus templom Templomok Kárpátalján Érdekes helyek Érdekes helyek Kárpátalján Templom Római katolikus templomok Kárpátalján Látnivalók Látnivalók Kárpátalján Érdekes helyek Nagyszőlősön Látnivalók Nagyszőlősön Templomok Nagyszőlősön Római katolikus egyház