Munkács

Cirill és Metód tér 16.



Munkácsi Rákóczi-kastély (Fejér-ház)

A munkácsi Rákóczi-kastély, másnéven Fejér-ház Munkács központi terén található. A Munkácsi Mihály mellszobrától balra egy szép kovácsoltvas kapun keresztül lehet megközelíteni. Jelenleg a Munkácsi Mihály nevét viselő művészeti iskolának ad otthont.

A munkácsi főtér magas házsorai mögött meghúzódó Rákóczi-kastély vidékünk legnevezetesebb műemlékei közé tartozik. Az U-alaprajzú, egyemeletes épület északnyugati szárnyában volt ugyanis az a lakosztály, ahol többször is megfordult II. Rákóczi Ferenc.

Több oldalt szentelt a Munkácsi Rákóczi-kastélynak Beregvármegye Monográfiája című háromkötetes művében Lehoczky Tivadar, sőt közölte annak rajzát is. A neves történész és régész részletesen leírta a kastélyt és történetét. Többek között megállapította:

"A mostani díszes grófi kastélynak észak-nyugati sarkán állott a hajdani híres fejedelmi lak, mely a XVII. század irományaiban fejérháznak neveztetik... Az egykori földszinti épület 26 méter hosszú és 19 méter széles volt, azonfelül 3,16 méter széles nyílt folyosó köríté, melyre délfelől egy pavillonszerű facsarnok szolgált bejáratul 8 lépcsővel, melyet külön zsindelytető fedett. A külső falak fehérre voltak meszelve, s széleiken lábnyi széles veres színű kockákkal voltak festve. Magába az erős kőfalakból emelt s keresztboltozattal ellátott lakba egy 10,11 méter hosszú és 6,32 méter széles pitvaron lehetett bejönni, honnan, egy 1740. évi térrajz szerint, nyugat felől egy iroda, egy kis kamra, a nyugati sarkon egy tágas szoba volt, melyből a délkeleti sarkon az épület negyedrészét igénybevevő ú.n. palota terjeszkedett, mely 12 méter széles és majdnem ugyanolyan hosszú volt... E szerény és kisterjedelmű lakban, mely tágas s melléképületekkel környezett udvar közepén, terjedelmes kert mellett állott, II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyakran mulatott, hosszabb ideig tartózkodott fényes udvarával együtt s az ablakon át nézé lovának gyakoroltatását. Egy azonkorú rajz szerint a régi helyén most is álló kaputól jobbra és balra magas kőfal keríté az udvarnak az utca felőli részét."

II. Rákóczi Ferenc 1703. június 16-án érkezett 3 000 gyalogos és 500 lovas élén Munkácsra. Ősi kastélyában szállt meg, mivel a vár a császáriak kezén volt. A nemrég összeverődött csapat a jól szervezett Montecuccoli-ezredtől vereséget szenvedett, Rákóczi is csak nagy szerencsével menekült meg. A vert sereg a hegyekben gyűlt össze. A későbbiekben a fejedelem e kastélyból irányította a harcokat nyolc hosszú, mozgalmas éven át. Pénzét is Munkácson verette.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után 1726-ban a Schönborn-család tulajdonába jutott a kastély. 1745-ben gróf Schönborn Ervin Jenő hozzálátott a Fejér-ház átalakításához, egy Kramer nevű várparancsnok azonban nem értett egyet ennek tervével. 1746-ban a helytartótanács engedélyt adott az átépítésre és ezzel 1747-ben Genovai János debreceni építészt bízta meg. Felügyelete alatt a következő évben Rőther és Neuman kőműves mesterek átalakították a kastélyt, ami 3 242 forintba és 20 krajcárba került az építő anyagokon kívül.

Az átépítés során az emeleten lévő tágas termet és szobákat világosakká tették. 1873-ban az udvar északnyugati vonalában a kert hosszában egy melléképületet emeltek.

Az első emelet délkeleti része a Munkácsra érkező Schönborn grófok szálláshelye volt, de sok átutazó híres vendég is megfordult abban. Így 1770 májusának végén II. József császár, 1777. június 2-án Miksa főherceg, 1852-ben Albrecht főherceg, 1879-ben I. Ferenc József császár és király, 1879-ben Rudolf koronaherceg szállt itt meg. Az utóbbi 1879. november 20-án érkezett Munkácsra, mint gróf Schönborn Ervin vendége. Kíséretében voltak gróf Bombelles Károly főudvarmester, Bakalovics Márk őrnagy és szárnysegéd, gróf Vilczek János és mások. Rudolf főherceg másnap vadászatra kirándult a viznicei völgybe, ahol egy 4 éves és egy fiatalabb medvét ejtett, minek megörökítéséül gróf Schönborn Ervin a vadászat helyén vasból emléket állított. Másnap, november 21-én a Paszika-Szuszkó feletti erdőkben folytatódott a vadászat. November 23-án vasárnap Rudolf főherceg a római katolikus templomban misét hallgatott, majd ismét kirándult az előbb említett erdőkbe, ahol gróf Bombelles Károly egy medvét megsebesített. A főherceg aznap este tért vissza Gödöllőre. Munkács polgárai a Beregszász felé vezető úton díszkaput állítottak tiszteletére, este kivilágították a várost, a vadászatokról visszatérő főherceget és kíséretét lelkes éljenzéssel fogadták.

A Rákóczi-kastély homlokzatain két eredeti és öt rekonstruált reneszánsz stílusú ablak látható. A főhomlokzat közepén egy XIX. századi oszlopos, timpanonos, kőből faragott reprezentatív kapuzat áll, középen díszvázával. Balra, az első emelet két ablaka között díszes keretű Rákóczi-emléktábla áll, a következő szöveggel:

II. Rákóczi Ferenc
vezérlő Fejedelem dicső emlékének!
Kibujdosása kétszázados évfordulóján
emelte Munkács város közönsége,
1711-1911.
Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek,
Szellemed él közöttünk s védi e drága
hazát.
Ős hajlékod előtt kegyelettel jár
a magyar nép.
Munkács béke ölén nagy neved áldva virul.

A főhomlokzat ablakait, a kastélytermek mennyezeteit gazdag stukkó díszítéssel látták el.

Munkácson járva, ne hagyjuk ki programunkból ennek a gyönyörű történelmi épületnek a meglátogatását!

Műemlékek Munkácson Érdekes helyek Érdekes helyek Munkácson Érdekes helyek Kárpátalján Kastély Műemlék Műemlékek Kárpátalján Látnivalók Látnivalók Kárpátalján Turista látnivalók Kastélyok Kárpátalján Látnivalók Munkácson Turista látnivalók Kastély Kastélyok Kárpátalján Kastélyok Munkácson Épület Épületek Munkácson