Egykori Oroszlán szálló Beregszászban

Munkácsi út 1.



Egykori Oroszlán szálló Beregszászban

A Munkácsi utca és a Hősök tere sarkán álló egykori Oroszlán szálloda és vendéglő épülete nem tartozik Beregszász legdíszesebb műemlékei közé, de hozzátartozik történelmünkhöz, falai sok nevezetes esemény néma tanúi voltak. Például ebben az épületben töltötte az 1847. július 12-ről 13-ra virradó éjszakát Petőfi Sándor, a magyar forradalom és szabadságharc költője.

Petőfi 1847 nyarán hosszú útra kelt, menyasszonyához, Szendrey Júliához indult Koltóra, hogy a szülői tiltás ellenére feleségül vegye szerelmét. 1847. július 10-én érkezett Ungvárra, innen küldte XII. levelét barátjának, Kerényi Frigyesnek, sebtében rögzítve abban úti élményeit. Ungvár egyébként nyomasztó hatást gyakorolt a költőre rendezetlenségével, nem is maradt ott sokáig, tovább indult Munkács felé. Mint XIII. úti leveléből kiderül, itt rövid pihenőt tartott, megtekintette a várat, melyről a következőket írta:

"Míg kocsisom megkapatta lovait, én hirtelen megebédeltem, s siettem ki a státusbörtönné alakult várat megtekinteni, mely a várostól jó negyedórányira fekszik a róna közepén. A domb oldalán szőlőt termesztenek, nem szeretnék a borából inni, azt gondolnám, hogy rabok könnyeit iszom."

Munkácson írta A munkácsi várban című költeményét, bár több irodalomtörténész megkérdőjelezi ezt, hiszen nagyon rövid időt töltött a Latorca-menti városban, valószínűbb, hogy ezt a versét már Beregászban írta vagy ott fejezte be.

Beregászba 1847. július 12-én érkezett, valószínűleg a délutáni órákban. XIII. úti levelében erre így emlékezik: "Munkácsról egy jó etetés Beregász. Közönséges mezőváros, van benne gót templom, megyeháza és magyar kocsmáros."

Petőfinek tehát elsősorban a római katolikus templom keltette fel a figyelmét, amely akkor nem olyan volt, mint amilyennek ma látjuk, ugyanis egy évvel korábban lebontották mellőle a Nagy Lajos korában épült Szent Mihály kápolnát és Tischler Albert tervei szerint akkor fejezték be a kuruc szabadságharc során megrongálódott templom helyreállítását. A megyeház, amit Petőfi látott, nem azonos a maival, hiszen az később épült. Hogy hol volt az a kocsma, amiről Petőfi említést tett, pontosan nem tudjuk, de valószínűleg az Oroszlán fogadóban ízlelhette meg a költő a beregszásziak akkor már messze földön híres borait.

Beregászban írta Petőfi a Meleg dél van című versét.

Másnap, 1847. július 13-án indult tovább Koltó felé. Erről XIV. úti levelében a következőket írta: "Folyó hó 13-án indultam Beregászból oly rossz lovakon, amilyeneken még nem jártam idei utamban. Hajam, fölmeredt a borzalomtól, mikor e szerencsétlen gebéket megpillantám, de válogatnom nem lehetett, mert dolog ideje lévén, az egész városban nem kaptam más lovakat. Kétségbeesve ültem a szekérre, az igaz, hogy szeptemberben esküszöm, de azt hittem, hogy akkorára ide nem érek az élő csontvázakon. Hanem, barátom, a kétségbeesés csakúgy csal, mint a remény. E rossz csikók úgy idetettek egy nap alatt Szatmárba, hogy szénán-zabon telelt arisztokratikus lovaknak is becsületére vált volna. Bizony-bizony mondom tinéktek, ne ítéljetek a külszínről, mert történni fog, hogy nem lesz igazságtok. Badaló mellett, Bereg és Szatmár megye között jöttem át a Tiszán, a szép Tiszán. Úgy szeretem e folyót!".

A beregszásziak régi vágya volt, hogy emléktáblával örökítsék meg Petőfi Sándor beregszászi tartózkodását. Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna már 1986-ban elkészítették az emléktáblát, avatását azonban különböző mondvacsinált kifogásokkal sokáig halogatták. Végül is erre 1987. november 28-án került sor.

Tompa Mihály emléktáblájának avatása után ez volt a második emléktábla-avatás Beregszászban, melyet aztán a következő években még nagyon sok hasonló ünnepség követett.

Az Oroszlánban szállt meg 1800. augusztus 20-23 között Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítási harc legjelentékenyebb alakja és vezére, akit feudalizmus ellenessége, felvilágosult gondolkodásmódja és a társadalmi haladás iránti rokonszenve a magyar jakobinusok közé vitt. A Martinovics-mozgalomban való részvétele miatt 1794 decemberében letartóztatták, előbb halálra, majd bizonytalan ideig tartó várfogságra ítélték. Hat és fél évig raboskodott Spielberg, Obrovic, Kufstein, végül Munkács várában, Beregászra szabadulása után érkezett.

Az Oroszlán sarokszobájában volt a Beregmegyei Kaszinó első székhelye, melyet 1841-ben Eötvös Tamás másodalispán alapított. Itt nyert elhelyezést a kaszinó könyvtára, amely közadakozásból gyarapodott. Egészen 1890-ig, a kaszinó első székházának felépítéséig itt tartották meg a tagság közgyűléseit, itt rendezték a messze földön híres beregszászi bálokat.

1945 után az Oroszlánban működött a járási könyvtár és kultúrház, melyek a város kulturális életének központjaivá váltak. Nagytermében mutatta be 1952. május 28-án első premierjét, Dunajevszkij Szabad szél című operettjét a beregszászi amatőr népszínház. A járási kultúrház megnyitásáig minden rangos kulturális eseménynek az Oroszlán nagyterme adott otthont. Épületében megnyitották a Petőfi-emlékszobát, abban az épületben szándékoztak elhelyezni a beregszászi irodalmi múzeumot. Az utóbbiból azonban sajnos anyagi eszközök hiányában semmi sem lett.

Később az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház rendelkezésére bocsátották az épületet, mely jelenleg is ott székel.

Látnivalók Beregszászon Érdekes helyek Érdekes helyek Kárpátalján Érdekes helyek Beregszászon Műemlékek Kárpátalján Emlékhely Látnivalók Turista látnivalók Látnivalók Kárpátalján Épület

Hirdetés