Feketeardói Községi Tanács

Feketeardói Községi Tanács (Чорнотисівська сільська рада) a település fő utcáján található, a Holovna u. 31. szám alatt.

Feketeardó 1946-tól Csornotisziv - Чёрнотисов. A település vegyes lakosú, magyarok és ukránok lakják, régen a magyarok voltak többségben, mára a magyarság kisebbségbe szorult. A falu a Tisza jobb partján terül el, 13 km-re Nagyszőlőstől. Közúton megközelíthető Tiszaújlak irányából Péterfalván keresztül, illetve Nagyszőlősről a királyházi Tisza-hídon átvezető úton. Vasútállomása helyben, a Királyháza – Nevetlen - Halmi (Románia) közötti vasútvonalon van.

A Fekete-Ardó a történelemben 1319-ben jelent meg. Az Ardó helynév királyi erdőóvók települését jelöli. A megkülönböztető szerepű Fekete előtag a falun keresztülfolyó Fekete-vízzel kapcsolatos. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a bronzkorban lakott hely volt. Feketeardó legrégibb birtokosa Thyba fia Miklós volt. Később az Ardai család birtokába került és közel két évszázadon át az Ardaiak birtoka volt. Ezt követően rövid ideig a Rákócziaké, a kuruc szabadságharc után pedig a Barkóczi grófok birtokába került. Hozzátartozott az Ardói-hegy, az Eiglicz-tanya.

1944-ben a sztálinisták 24 férfit hurcoltak el a faluból, 19-en odahaltak. A II. világháború a faluból 51 áldozatot követelt.

Feketeardónak két társközsége van. Az egyik Hömlőc egy ukrán kistelepülés 1946-tól  Holmovec. A falu lakosságának főfoglalkozása a földművelés, de a munkanélküliséggel is szembe kell nézni az ott élő embereknek. Sokan idénymunkára utaznak akár a határon túlra is. Az egyház jelenti az egyetlen összetartó erőt. A másik Szőlősgyula.