89461, Eszeny, Petőfi út 58.

+380 (312) 71 66 24



Eszenyi Református Egyházközség

Eszeny az ukrán-magyar határ mentén a Tisza jobb partján terül el. Mint helységnév, először a tatárjárás után, 1248-ban megtartott határjáráskor merül fel, amikor Eszeny földje a Becse-Gergely nemzetség tulajdona. E nemzettség Apa nevű tagja vitézség fejében kapta Ágtelekkel együtt. Nevezett nemzettségi tag 1270-ben pálos kolostort alapított. 1639 körül Csapy Ferenc, akkori tulajdonos áttért a református hitre és elűzte a pálosokat Eszenyből.

A falu és az egyházközség közeli múltjáról nem sok mindent tudunk, a hiteles adatok nagy része elégett az 1879-es nagy tűzvészben. Több mint 60 lakóház, több középület pusztult el ekkor, köztük a parókia és a templom.

Mikszáth Kálmánnak az 1890-es években, egyik napi lapban megjelent írásából ismeretes, hogy a nagykövesdi várúr, Miczbán, egyik fiának Öszénnek 7 falut adott birtoklásra: Szalókát, Eszenyt, Ásványt, Csapot, Salamont, Szürtét és Rátot.

Az egyház anyakönyve 1772-től kezdődik. A templom 1794-ben torony nélkül épült, a tornyot később 1812-ben építették a templomhoz. Az 1879-es tűzvész után 1904-ben lett kész az új torony.

A templom utolsó renoválása 2000-ben fejeződött be, felszentelése a IV. Magyar Református Világtalálkozó keretein belül történt.

A templom két haranggal rendelkezik: a kisebbet 1895-ben, a nagyobbat 1925-ben öntötték.

Az egyházközség ősi parókiáját a II. világháború után elvették, 2000-ben adták vissza teljesen lepusztult, tönkrement állapotban. A gyülekezet 1994-ben kezdett hozzá a jelenlegi parókia építéséhez, amelyben 1998 óta lakik lelkész.

Egyházak Református egyház Vallás