90326, Verbőc, Fő u. 49.



Verbőci Református Egyházközség

Korabeli feljegyzések szerint a XVI. század közepén a falunak temploma és egyháza volt. 1577-ben egy tizedlajstrom szerint a dézsmából járó negyedrészt Somogyi Benedek vette fel, aki a szomszédos Feketepatak lelkésze is volt. Az 1594. évi gabona és bordézsma jegyzékek összevetése alapján Verbőcön 36 adófizető család élt. Feltételezhetően ezek mind reformátusok voltak. Így a gyülekezet lélekszáma 180-200 fő lehetett.

A XVII. századból nem ismerjük egyetlen prédikátorának nevét sem. Bizonyos azonban, hogy a kis gyülekezet folyamatosan létezett. A XVIII. század elején a Beregi Egyházmegye gyülekezetei között a IV. Processusban Verbőcöt anyaegyházként említik. Az 1808. évi vagyonösszeírás szerint „A Parochiális Telkek és Házak amelyekben t.i. az Tiszteletes Prédikátor és Oskola Mester lakoznak, fekszenek a Templommal és a Fa Toronnyal együtt az utssza Déli részén… a Templom kőből vagyon és igen régi....”

A ma is használatos templomot 1828-ban építette a gyülekezet, a torony később 1844-ben épült hozzá. A templom 285 férőhelyes. Ma is használatos orgonáját 1887-ben készítette Váradi Sándor, ároktői orgonamester. 1843-ban Hegyi János prédikátor és Orosz Ferenc tanító gondozása alatt 339 lélek alkotta az eklézsiát. 1913-ra a lélekszám 468-ra szaporodott. Ekkor Szűk Sándor volt itt a prédikátor. 1938-ban Csík József lelkész már 690 léleknek volt a pásztora. Így lassanként gyarapodott a gyülekezet. 196l-ben hatósági rendeletet született arról, hogy ugyanazon vallásfelekezetnek 5 kilométeren belül nem lehet két temploma. Mivel Feketepataknak megválasztott lelkésze volt Szabó Elemér lelkipásztor személyében, a verbőci templomot törölték a nyilvántartásból. Lelkész nem szolgálhatott benne, de a hívek bejártak énekelni és imádkozni. Andropov, későbbi miniszterelnök ideje alatt ezt is megtiltották. A templom belső ajtaját bezárták, csak a harangot használhatták temetés alkalmával. A pártvezetőség szórakozó helynek szánta, de nem akadt ember, aki az átalakítás munkáját felvállalta volna. Végül 1989-ben a templomot megnyitották, teljes renoválását a gyülekezet önerőből valósította meg. A templombelsőt az eredeti állapotába állították vissza. Új tölgyfapadokat a gyülekezet gondnoka, Gönczy Árpád asztalosmester készített. A tetőt teljes egészében átfedték.

1992 őszén az egyházközség visszakapta a régi parókiát is, melyet kijavítva, kisebb átalakításokkal 1997-ig használtak. A lebontott épület helyén új lelkészlakás épült. 2002-től, 55 év elteltével ismét önálló lelkésze van a gyülekezetnek.


Egyházak Református egyház Vallás