A fodrászat mestersége egyidős a történelemmel. Már az egyiptomiak is nagy hangsúlyt fektettek megjelenésükre. A hajápolás ekkor kapott igazán nagy figyelmet. A görögök pedig Isten ajándékának tekintették a hosszú hajat.

Azóta többezer év telt el, de a hajszobrászat művészete nem ment ki a divatból. Sőt, egyre jobban fejlődött, gondoljunk csak a szépen elkészített hajkoronákra! Mi, nők, pedig ma is előszeretettel vesszük igénybe a fodrászok kínálta lehetőségeket, legyen szó egy egyszerű hajvágásról, -festésről, vagy akár egy alkalmi kontyról.

Tompa Kurmay Viktória pedig nem csupán a hajszobrászathoz ért, hanem évtizedes tapasztalata van a gondosan elkészített manikűrök terén is. Vendégei a Vérke-part sétányon található Tiffany Szépségszalonban találhatják meg. Vele beszélgettünk kezdetekről, kihívásokról.

– Hogyan indult a fodrász karrierje?

– Keresztanyukám is fodrásznő, az ő inspirációjára már iskolásként eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Sokat gyakoroltam a saját és a barátaim haján, különböző frizurákat próbáltam elkészíteni több-kevesebb sikerrel. Majd az érettségi vizsgáimat követően Beregszászban, az Erika szalonban tanultam a hajkészítést. Nálunk akkor még csak ott lehetett hivatalosan elsajátítani. Az oklevelem megszerzése után egy ideig ott is dolgoztam. Majd újabb utat kerestem magamnak.

– Mennyire volt nehéz a szakma elsajátítása?

– Nekem könnyű dolgom volt, mivel, mint említettem, sokat gyakoroltam már előtte is. Természetesen kell hozzá egy kis kézügyesség, és annál több akaraterő, de úgy gondolom, nem nehezebb megtanulni a fodrász mesterséget, mint bármely más szakmát.

– Milyen kérésekkel keresik meg leginkább?

– Általában hajvágással, festéssel, szárítással keresnek meg, emellett vállalok például hajhosszabbítást is. Az alkalmi frizurák készítését is nagyon szeretem. Büszkeséggel tölt el, amikor a vendég által kiválasztott kontyot sikerül teljes mértékben megvalósítani.

– Emellett manikűrösként is tevékenykedik.

– Már gyermekkoromban is szerettem rajzolni. Szintén keresztanyukám ösztönzésére léptem erre a pályára. Több mint tíz évvel ezelőtt a beregszászi Galaktika szalonban sajátíthattam el a manikűrkészítés alapjait. Akkoriban még elég kevesen voltunk manikűrösök, ezért úgy gondoltam, hogy jó ötlet lenne a fodrász szakma mellé ezt is megtanulnom.

– Ennek az elsajátítása is könnyen ment?

– Be kell vallanom, nem olyan könnyen, mint hittem. Úgy gondoltam, hogy mivel tudok rajzolni, ezért ez nekem nem okozhat gondot. Körömre rajzolni, festeni azonban teljesen más. Sokkal precízebb, kifinomultabb, de ez sem egy ördögi mesterség, csupán kihívást jelent.

– Milyen az idei manikűr trend?

– A divat egy mindig változó dolog. Évszaktól és alkalomtól is függ, hogy mit kedvelnek leginkább. Most az őszi színek dominálnak, a pasztellszínek, a barnás árnyalatok. Divatosak még halloween tájékán az extrémebb díszítések is. Szeretek minél több formát kitalálni, megvalósítani. Kedvelem a porcelánnal való dekorálást is, mivel így tartósabban megmarad a körmökön a minta.

– Szükséges-e fejleszteni a szakmai tudást?

– Természetesen, több mint tíz éve kezdtem el a szakmámat, azóta rengeteget fejlődött úgy a fodrászat, mint a manikűr pálya. Újabbnál újabb technikák jelentek meg, amivel nekem is tartanom kell a lépést. Több tanfolyamon is részt vettem már, valamint az internet világa is sokat segít abban, hogy naprakész legyek.

– A visszatérő vendégkört megtartani nem könnyű.

– Úgy gondolom, hogy megbíznak bennem a vendégeim. Szeretik a munkáimat, azt, hogy az elképzelésüket a tudásom legjavával próbálom megvalósítani. A szakértelem és az odaadás a kulcsa ennek a szakmának.

– A szépségiparban dolgozónak jó kommunikációs képessége kell, hogy legyen.

– Azt szoktam mondani, hogy egy jó fodrász olyan, mint egy gyóntató pap. A vendégeink bizalommal fordulnak hozzánk, elmesélik bánataikat, problémáikat. Nem kell, hogy segítsünk nekik, vagy megmondjuk a véleményünket, elég, ha meghallgatjuk őket. Sokaknak már ez is nagy segítség. Emellett a gyermekek hajának igazítása is egy kihívást jelent. Ők még izegnek-mozognak, van, aki sír. Olyankor kell elővennünk a játékos énünket, bevonni a családot is, és megnyugtatni a kicsit.

– Szabadidejében mivel foglalkozik?

– A tavaszi karantén idején nagyon hiányzott a munkám, nem tudtam kiélni a kreativitásomat kellőképpen. Ezért elkezdtem ékszereket készíteni. A legelső ékszerem egy swarovski kristályokkal díszített porcelán gyűrű volt, amelyet egy vendégemnek ajándékoztam. Aztán változtattam a stílusomon, és több magyaros mintázatú nyakláncot, fülbevalót, gyűrűt kezdtem el készíteni. Az első szettemet jótékonysági célra ajánlottam fel. A hölgy, aki megvásárolta, buzdított arra, hogy folytassam a munkát. Így mára több is elkészült, amelyeket internetes rendelés útján tudnak megvásárolni az érdeklődők.

– Mi pedig további sikereket kívánunk!

Kurmay Anita

Interjú Beregszászi vállalkozások Kárpátaljai vállalkozások Vállalkozások fodrász Manikűr manikűrös kézművesség Ékszerkészítés