Egy esküvő levezénylése nem a legegyszerűbb feladatok közé tartozik. A régi időkben többnyire a vőlegény egyik barátja, rokona hivatott irányítani a násznépet és az eseményeket, manapság azonban már hivatásos vőfélyeket kérnek fel. A vőfély feladata látszólag igen egyszerű: szórakoztat és irányít. A hagyományok szerint ő búcsúztatja el a vőlegényt, majd a násznéppel karöltve kikéri a menyasszonyt a szülői házból. Mindezt humoros rigmusokba öntve, teletűzdelve jókívánságokkal. 

Botos István már tizennégy éve űzi ezt a szakmát, melyet hivatásaként él meg. Emellett a Pulzus Rádió műsorvezetőjeként szórakoztatja a nagyérdeműt. Ismerjük meg őt!

– Meséljen magáról!

– Badalóban születtem, ott is végeztem az általános iskolai tanulmányaimat. Ezt követően a Beregszászi 11. Számú Szakközépiskolában tanultam. Egészen fiatalon, tizenhét évesen már elkezdtem vőfélykedni. Kezdetben csak hobbiként indult ez a szenvedély, mára pedig már hivatásommá vált. Egyrészt örököltem is ezt a mesterséget, hiszen anyai nagyapám is vőfély volt. Sajnos nem ismerhettem őt, de a szüleim megőrizték a verseit, melyekből ihletet meríthetek. Sokat tanultam internetről is, valamint Tóth Győző kollégám is nagy segítségemre volt. 

– Emellett az éterben is hallhatjuk. 

– Minden ember életében van egy nehezebb időszak. Számomra ez a 2016-os év volt, emellett a legboldogabb is, mert abban az évben született meg a kisfiam. Akkoriban több dologgal foglalkoztam, próbáltam megtalálni a helyem. A feleségem bátorítására pedig belevágtam a rádiózásba. Immár negyedik éve dolgozom a Pulzus Rádióban műsorvezetőként. Csütörtök reggelenként az Ébresztőt Cseh Ádámmal visszük, a Sportkeddvet Barna Györggyel vezetjük, valamint a Slágermúzeumban vagyok még hallható, ami egy kívánságműsor.     

– Hogyan érzi magát a rádiózás világában?

– Ez az ágazat nagyon más, mint a vőfélykedés. Sokszor hallom, hogy milyen könnyű nekem, mert csak beszélni kell. Hát ez nem igaz. Mint mindenben, ebben is komoly munka van. Rengeteget készülünk egy-egy műsorra, össze kell állítani a tematikát, figyelni kell az aktualitásokra egy sportműsor keretében, a kívánságműsornál a régi dalok világában kell jártasnak lenni. Ezek élő műsorok, hogyha hibázunk, azt nem lehet kijavítani, azt sokan hallják, tehát a maximumot kell nyújtanunk. De nagyon szeretem ezt a munkát, feltölt energiával.  

– Térjünk vissza a vőfély szakmához. 

– Tapasztalataim szerint ebben a szakmában nem az indulás a nehéz, hanem megmaradni benne, olyat nyújtani, hogy évek múlva is keressék a szolgáltatásomat. Tizennégy év alatt sokat változott a lakodalmak világa, amelyhez nekünk is alkalmazkodni kell, mindig meg kell újulni, mindig valami egyedit kell hozni. Szeretem megismerni a párokat, az ő igényeiket, mit szeretnének. Ez az alapja egy programnak. Majd jönnek a versek, a különböző játékok. Szerencsére az internet ma már sok ötlettel halmoz el.

– A vőfélykedés egy hagyományosan régi szakma. Hogyan lehet ebben megújulni?

– Mint említettem, változtak a szokások. Külföldön divatos kifejezés lett a ceremóniamester, aki szinte átveszi a műsorvezető szerepét. Ma már több a show elem az esküvőkön, a szórakoztató játék. Ezekhez kell nekünk alkalmazkodni, ebben tudunk megújulni. 

– Kárpátalján több neves vőfély is működik. Hogy gondolja, mi az ön sikerének a titka?

– Nagyon szubjektív dolog, hogy ki mondhatja magát sikeresnek. Én mindig arra törekedtem, hogy jó kapcsolatokat építsek ki, hogy a pároknak tetsszen a munkám. Ha ezt elmondják a barátaiknak, remélhetőleg engem keresnek majd. Minden párt kicsit a magaménak érzek, megkedvelem őket, így jó barátságok is köttetnek.

– Hogy érzi, az eltelt évek alatt miben fejlődött?

– Úgy érzem, hogy mindkét munkám által sokkal nyitottabb lettem. Megtanultam, hogyan kezeljem a különböző szituációkat, ha valami nem a terv szerint megy, akkor hogyan lehet rajta jól változtatni. Kezdetben szórakozásként, hobbiként éltem meg, ma már komolyabban állok hozzá, talán köszönhető ez annak is, hogy apa lettem, ami egy csodálatos érzés. A feleségem, Andzselika mindenben támogat, amiért nagyon hálás vagyok neki. Ő az a társ, aki nélkül ma nem lennék az az ember, aki. Buktatók mindig vannak, de a fontos az, hogy egy társsal mindig támogassuk egymást.

– A karantén időszakát hogyan élte meg?

– Számomra nagyon nehéz volt. Vőfélyként korábban szinte minden szombaton esküvőre mentem, egész héten készültem rá, most pedig ez elmaradt, szinte nem találtam a helyem. Emellett a rádiós idősávokat is le kellett vennünk, tehát a munkám nagy részét nem végezhettem. Egy maximalista, folyton pörgős személy számára ez igen megterhelő. Viszont ez az időszak megtanított arra, hogy értékelnünk kell, amit az élettől kaptunk, a családot, a barátokat, a munkát, az egészséget.

– Mi pedig sok sikert kívánunk a további munkáihoz!

Kurmay Anita

Interjú bemutatás Nagyvőfély Vőfély Vőfély - Nagydobrony Vőfélyek Beregszászon Vőfélyek Kárpátalján kárpátaljai rádió rádiós műsorvezető Műsorvezető Pulzus Rádió