Szüleink még nagy tudású, szigorú, szerepükből adódóan is tekintélyes tanárokról beszélnek, de manapság már kevésbé ez a kép él a fejünkben, ha tanárainkra gondolunk. A jó pedagógus szeretetteljes odafordulással van a diákjai iránt, őszintén és elfogadóan kezeli őket. Ő az, aki közvetlen kapcsolatban áll a diákokkal, közvetíti legfőbb értékeinket.

Kárpátalján magyarnak lenni nem egyszerű. Kultúránkat megőrizni, átadni pedig csak egy igazán elhivatott pedagógus képes. Kovács-Molnár Anita, a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola szociálpedagógusa, rendezvényszervező szívügyének tartja, hogy a diákokkal a szeretet jótékony hatását megláttassa. Ismerjük meg őt!

– Meséljen magáról!

–A Vérke-parti városban születtem, itt is nőttem fel. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban érettségiztem. Ezt követően sikeres felvételit nyertem az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar filológia karára, ahol 2009-ben kaptam meg diplomámat. Még ötödéves egyetemista koromban pedagógusi állást kaptam a Beregszászi 8. Számú Középiskolában. Mindig is tanár szerettem volna lenni. Ez volt az álmom, így e szerint építettem fel a tanulmányaimat. Azt mondhatom, hogy sikeresen elértem, amit elterveztem, hiszen tizenkét éve vagyok már a pedagógusi pályán. Emellett sokrétű az érdeklődési köröm: van zenei képesítésem, szakképzett masszőr vagyok, valamint belevágtam a rendezvényszervezésbe is. Mindig is szerettem tanulni, új dolgokat megélni, többféle helyzetben kipróbálni magam.

– Szervezőpedagógusként indult, akinek a feladatköre teljesen más, mint egy szaktanáré.

– Ez így igaz, egy szervezőpedagógusnak mindent kell tudni. A rendezvények megszervezésétől és lebonyolításától kezdve az iskolalátogatások koordinálásán át az étkeztetésig – széleskörű a paletta. Át kell látni az iskola teljes működését, és bármely fázisában otthonosan kell mozognunk. Minden gyermeket ismernünk kell, a szociális hátterüket, a családi körülményeiket. Így fonódik a szervezőpedagógus és a szociálpedagógus hivatása össze. Amikor Beregszászban elindult a Debreceni Egyetem kihelyezett képzése szociálpedagógia szakiránnyal, akkor nem is volt kérdés, hogy jelentkeznem kell erre a kurzusra.

– Több hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozott már. Mit tehet ilyenkor egy pedagógus?

– Hátrányos helyzetű gyermekekről nem csak akkor beszélhetünk, ha szegények. Sok olyan diák van környezetünkben, akiknek az anyagi helyzete kielégítő ugyan, de teljesen el vannak hanyagolva, mert a szülőknek egyszerűen nincs rá fizikai kapacitásuk, hogy beszélgessenek velük. Nagyon sok problémát szül ez a mai tinédzserek között is. De már akár 6-8 éves korban is megfigyelhető a nem megfelelő viselkedés. Ilyen esetben nagy segítséget jelenthetnek a délutáni foglalkoztatók, játszóházak, ahol megfelelő szakemberek tudnak segíteni ezeknek a gyerekeknek. Nekünk, pedagógusoknak, ki kell alakítanunk a gyermekkel egy olyan kapcsolatot, amiben bátran megnyílhat. Semmiképp sem szabad őt elítélnünk. A dolgok mögé kell látnunk, megértenünk azt, hogy a diák miért viselkedik úgy, ahogy.

– Hogyan lehet jól dolgozni a különböző korosztályokkal?

– A különböző korosztályoknál figyelembe kell vennünk az életkori és lélektani sajátosságaikat, igényeiket, erre nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusképzésben. Úgy gondolom, hogy a kicsikkel azért tudok jól együttműködni, mert nekem is kisiskolás gyermekeim vannak. A tinédzserekkel pedig azért, mert visszaemlékszem arra, hogy nekem milyen problémáim voltak tizenévesen, miként láttam akkor a világot, így könnyebben meg tudom érteni őket. Úgy gondolom, hogy az emberbaráti viszony és az őszinte bizalom kialakítása fontosabb, mint a szigorral való oktatás.

– Említette, hogy a pedagógusi pálya mellett rendezvényszervezőként is tevékenykedik. Meséljen erről.

– Mindig is szerettem a rendezvényeket, a táborokat, az olyan megmozdulásokat, amelyekkel fiatalokat lehetett összefogni. Feltölt, ha egy-egy ilyen programban vehetek részt. Ebből jött az ötlet, hogy szeretném, ha ilyen irányú képesítésem is lenne. Tavaly Debrecenben egy OKJ képzésen vettem részt, ahol rendezvényszervező és PR ügyintéző oklevelet szereztem. Amellett, hogy ez számomra hobbi, egy vállalkozást is nyitottam Perfect Rendezvényszervezés néven. Ez egy családi vállalkozás, melyet a férjemmel közösen működtetünk. Szerencsére ő mindig mindenben támogat engem.

– Mi a feladata egy rendezvényszervezőnek?

– Ez mindenképp a rendezvény típusától függ. Vannak családi-, hivatalos-, sport- vagy egyéb rendezvények, ahol más és más a feladat, de a lényeg mindig ugyanaz: a rendezvényszervező megtervezi, irányítja, összefogja az összes részfeladatát egy-egy rendezvénynek. S nem mellesleg felelősséget is mi vállalunk minden részletért. Ez egy felelősségteljes munka, de engem a kihívások éltetnek, így egyfajta kikapcsolódást is jelent.

– Személyiségéből adódóan kreatív, vagy ez a tulajdonság tanulható?

– Úgy gondolom, hogy van egy örökölt kreativitásom, de ezt továbbfejlesztettem. Erre jó a pedagógus pálya és a rendezvényszervezés is. Ezeken a terepeken ki tudom élni a kreativitásomat, tudok alkotni. Mindig változtatok valamit a környezetemen, alakítgatok, lakberendezek, teszek-veszek. Így érzem jól magam a bőrömben. Hiszem, ha bennünk béke van, akkor a környezetünkben is béke lesz. És ha megtalálom a saját énemet magamban, akkor megtalálom a helyemet is a társadalomban.

– Mi pedig sok sikert kívánunk a további munkáihoz!

Kurmay Anita

Interjú Pedagógus Tanár szaktanár szociálpedagógus hátrányos helyzet gyermekek foglalkozás Rendezvényszervezés Rendezvényszervezők Beregszászon Rendezvényszervezők Kárpátalján Céges rendezvények Családi rendezvények kulturális rendezvény