Hungarian

Kategória

II. Rákóczi Ferenc szobra, Tiszabökény

Tiszabökény központjában, nem messze az ódon református templomtól, ott, ahol a falun átvivő országút egy éles kanyart vesz, áll egy hatalmas Rákóczi-szobor, melyet Rákóczi vezérlő fejedelemmé választásának 300. évfordulóján, 2005 nyarán avattak fel.

A krónikák tanúsága szerint már a szabadságharc kezdetén igen sok környékbeli jobbágy és kisnemes állt be a nagyságos fejedelem seregébe. Pontos lista a szabadságharcban résztvevőkről nem készült, ám az elesettek többségének a nevét feljegyezték. A szabadságharcban hősi halált halt harminckilenc tiszabökényi és farkasfalvi kuruc neve ettől az időtől kezdve ott olvasható a több mint két méter magas szobor talapzatán. A szobor Frech’ Ottó budapesti szobrász alkotása.

Térkép

48.074759, 22.881821
Hungarian

Kategória

Zrínyi-szobor a munkácsi várban

Székhely

Gróf Schönborn u. 42.

2006. február 27-én a munkácsi várban a fellegvár Lorántffy-bástyáján felavatták Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát, melyet Matl Péter munkácsi szobrász alkotott. Az esemény ünnepi szónoka Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke volt. a rendezvényen részt vett és beszédet mondott: Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, Oleg Havasi, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, Olekszandr Galaj, Munkács alpolgármestere.

Matl Péter szobrászművész alkotása hármas szimbólum: I. Rákóczi Ferenc kardja a múlt dicsőségét, Zrínyi Ilona hős várvédő a jelen küzdelmeit, II. Rákóczi Ferenc ifjúkori alakja a jövő forradalmát jelképezi.

Técsőről, Husztról, Viskről, Nagyszőlősről, Beregszászból, Munkácsról, Ungvárról és számos más magyar településről közel ezer érdeklődő zarándokolt a munkácsi várba, akiket a téli hideg és sűrű hóesés sem tudott elrettenteni. A fellegvárban órákon át kitartóan lengtek a magyar nemzeti lobogók.

Matl Péter műalkotását Orbán Viktor és Kovács Miklós leplezte le.

Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök Isten áldását kérte az emlékműre és mindazokra, akik a jövőben előtte állva emlékeznek majd kitartásra, hűségre, áldozatvállalásra.

Áldja meg az Úristen ezt a szobrot. E két hős ember élete tanúságával bizonyította Istenhez, hazához és a szabadsághoz való hűségét. Mindenki vegyen róluk jó példát” – mondta Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, aki megszentelte a műalkotást.

A felavatott szobor öntését Varga Imre neves karcagi bronzöntő mester végezte. A szoborállítás költségeit az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatta.

Térkép

48.431389, 22.6875
Hungarian
II. Rákóczi Ferenc emléktáblája, Munkács

Székhely

Központi tér

Munkács a váron kívül számos más nevezetességgel is rendelkezik, ilyen többek között a Rákóczi-ház vagy "Fejér-ház". A főutca vonalától kissé beljebb lévő épület elődjét még valószínűleg I. Rákóczi György emelte a XVII. század során.

Mai formáját Schönborn Erwin gróf idején nyerte el, aki az osztrák barokk egy kiemelkedő mesterével, Johann Balthazar Neumannnal készítette el az átalakítás terveit. Olyan előkelő vendégek fordultak meg akkoriban a Schönborn családnál, mint II. József, Ferenc József, Rudolf főherceg.

A Fejér-ház kertjében tekinthető meg a sztálini terror munkácsi áldozatainak emlékműve. Matl Péter alkotását 1991-ben avatták fel.

A fejedelem elbujdosásának 200. évfordulója alkalmából (1911) a Rákóczi-ház homlokzatán egy márványba vésett szöveget helyeztek el a munkácsiak, nagy ünnepség keretében.

Későbbiekben az 1911-ben felavatott emléktábla fölött elhelyezett, kerámia Rákóczi-ábrázolást leverték, a gyönyörű fekete márványt durván összekarcolták. Munkács magyarsága a rendszerváltást követően – amennyire lehetett – helyreállította a táblát. Matl Péter munkácsi szobrászművész a Rákóczi-reliefet is újramintázta.

Az emléktábla ma is olvasható szövege:

„Rákóczi Ferenc vezérlő Fejedelem dicső emlékének!
Kibujdosása kétszázados évfordulóján
emelte Munkács város közönsége 1711-1911”.

Ezt követi az alábbi vers:

„Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek
Szellemed él köztünk s védi e drága hazát.
Ős hajlékod előtt kegyelettel
Jár a magyar nép
Munkács béke ölén
Nagy neved áldva virul”

Mint a szövegből is látszik ezt az emléktáblát 1911-ben avatták fel. A háború után nagyon megrongálódott, de 1989 májusában a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör aktivistái újraavatták az emléktáblát.

Térkép

48.440806, 22.719943

Galéria

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája, Munkács

Programgazda

Ki
Ismertető
Váriban már a XVI. századtól működött iskola. Erről több feljegyzés is tanúskodik. Az 1595-ös papi gyűlésen Váriban a Beregi Tractus első jegyzőkönyvébe, a 28. lapon azt írták, hogy a Vári iskola tanulói hazakísérték a Badalói rektort, amely alátámasztja, hogy már akkor is voltak diákok Váriban. Ezeknek a diákoknak a tartásáról a falu népessége gondoskodott. Mivel már ekkor virágzott itt az oktatás a Vári Gimnázium révén, sok fiúból lett pap, akik az akkori szokás szerint hazájukról való „Vári” melléknevüket többnyire megtartották. Itt jegyzik fel, hogy 1600-ban a rektor Simegi (Simegius) P. János, 1628-ban pedig Sántai (Szántói) Miklós volt.
 
1649-ben írták össze a fizetéseket az egyházmegye könyvébe. Itt Váriról megjegyzik, hogy a hídnál lévő malomnak a Szombati vámja a diákoké. Valamint a másik két vízimalom vámjának a harmada is az övék, mivel azt a rektort illeti.
 
A Vári iskolának volt egy régi könyve, melyben fel voltak jegyezve annak rektorai és diákjai az 1683-as évtől kezdve. Ugyanebben a könyvben vannak lefektetve a Vári Gimnáziumban tanuló diákok törvényei.
 
Ebben a következő rektorokat jegyezték fel:
 
1683-ban Losonczi János volt a rektor – akinek 9 diákja volt. Ő kezdte feljegyezni a Vári rektorok és diákok neveit, a már említett iskolakönyvbe.1684-ben rektor volt Khecskeméti T. György. Első évében 7 diák volt a felügyelete alatt. Ekkor a híres Csergő Koczi János volt a pap Váriban.
1686-ban Szentpéteri István.
1689-ben Újvárosi Miklós, amikor is 19 diák volt a felügyelete alatt.
1692-ben Vári István.
1695-ben Matólczi Mihály.
1697-ben Tamádi István.
1700-ban Vasvári István.
1703-ban Szarmati P. Sámuel.
1706-ban Senei István.
1707-ben Veresmarti Péter.
1710-ben Kaszályi András, kinek idejében pestis volt Váriban.
1712-ben Körösi P. Márton.
1713-ban Bökényi P. András 3 évig, akinek idejében a tatárok betörtek a Vári parókiára, és az ide menekült embereket megkötözték. A rektort és a papot is elvitték másokkal együtt. De kiszabadították őket a fogságból és visszaállították őket hivatalukba.
1718-ban Losonczi Sámuel.
1721 Somlyai György.
1724-ben Putnoki János.
1727-ben Vári Szekeres András.
1729-ben Vári Fábián Mihály.
1733-ban Madarasi Mihály.
1736-ban Debreczeni János.
1738-ban Vásárhelyi György, akiről az egyházmegye 2-ik jegyző könyve is ír. A 252-ik lap azt jegyzi, hogy „megrovásban részesült, mivel ő és a Beregszászi rektor szokott lenni az opponens a rektorok közül a beregi papok exmistióján”.
1739-ben jött a Debreczeni Collégiumból Polgári Mihály. Ő 3 évig lakott itt, majd 1741-ben Akadémiára ment tanulni. Befejezése után a Szatmárnémeti Gimnáziumban lett professzor.
1742-ben Hajdú István, akit a fizikában való jártassága miatt „mágikusnak” hívtak a Váriak.
1745-ben Böszörményi István.
1746-ban Őri József, aki csak 2 évig lakott itt.
1748-ban Szabó Dávid.
1751-ben Sárközi János, aki 3 év múlva Csekében lett pap.
1831-1835 között Zágoni Á Károly, aki 1865-1866-ban megírta a Beregi Egyházmegye múltjának történetét.
1663-ban Losonczi János alatt virágzott fel a vári református iskola. Ettől az időtől kezdődően 1741-ig Bolgár Mihály írta le az iskolai tanítók és diákok neveit és törvényeit. 1683-tól 1780-ig általában 10-12 diák volt, akik segítettek a tanításban a rektornak. 1780-tól a kisebb fiúkat és lányokat külön kisebb tanítók ún. „őreceptorok” tanítottak. Így folyt a tanítás egészen addig, míg az állam át nem vette az egyháztól azt.
 
A XIX. század közepén átlagosan a „nagyfiúk iskolájában” 30-40 tanuló, a „kisfiúk iskolájában” 60-70 tanuló volt.1898-ban nagyon sok kérelem után az állam megengedte még egy iskola felépítését azzal a feltétellel, hogy Vári lakosai megveszik az államtól azt a földterületet, amin fel fog épülni az iskola és minden évben 5%-ot fognak fizetni a gazdálkodónak. Azonban mire felépült az iskola, addigra az állam már a helyi ruhakötő üzemnek adta ki bérbe. A 1900-as években így a falu több mint fele írástudatlan volt, mert csak elemi osztályba járhatott, ahol magyar nyelvű oktatás folyt.
 
1919 után magyar tannyelvű elemi iskola működött 10 osztállyal és 11 tanítóval, ahol a cseh nyelvet is tanították. Magyar nyelvű óvodáját szintén állami pénzen tartották fenn.
 
A csehszlovák időben magyar tannyelvű állami iskola működött 10 osztállyal és 11 tanítóval, ahol a cseh nyelvet is tanították. Az 1938-as visszacsatolás után iskolája 1944 októberéig működött.
 
A falu 20%-a ekkor még mindig írástudatlan volt. 1941-ben 500 iskolaköteles gyerekből csak 208 járt iskolába.
A magyar oktatásügy helyzete Kárpátalján még csehszlovák időben sem volt olyan elszomorító, mint a II. világháborút követően. Hosszú ideig nem volt magyar középiskola a megye területén. A szovjetrendszer idején igyekeztek az általános iskolákat kétnyelvűvé alakítani. A változást az 1953-as év hozta, amikor Kárpátalja területén 4 középiskola nyílt, köztük Mezőváriban is.
 
Váriban két olyan épület ismert, ahol az elmúlt évszázadban folyt az oktatás. Az egyik közülük a jelenlegi rendelő épülete még a XIX. század folyamán épült és 1970-ig adott helyet az oktatói munkának. Ezt az épületet kizárólag oktatási intézményként hozták létre, amelyben csak néhány tanterem volt. Az iskola gazdag könyvtárral rendelkezett (szovjet megszállás után jelentős mennyiségű ukrán és orosz tankönyvvel). Kötelezték a szülőket arra, hogy gyermekeiket iskolába járassák, még a roma származásúakat is
 
Az iskola teljes mértékben el volt választva az egyháztól, sőt megrótták azokat a pedagógusokat és diákokat, akik bármilyen kapcsolatban álltak vele. Az állam teljes egészében engedélyezte a magyar nyelv tanítását-tanulását, azonban megkövetelte az orosz nyelv elsajátítását is.
 
1968-as adatok alapján, a középiskolában 18 osztály működött 500 tanulóval. Tanári állást harminc pedagógus töltött be. Ebben az időben esti iskola is működött a fiatal munkások számára.
 
A magas tanulói létszám miatt az iskola nem volt többé alkalmas az oktatói- nevelői munkára. Ezen kívül az iskola épülete az évek folyamán teljes mértékben leépült.
 
Ennek következtében új iskola építésére volt szükség, amelyet 1970-ben Lenin születésének századik évfordulójára adtak át. Az új iskola a régihez képest sokkal nagyobb volt, mint az előző épület, a hozzá tartozó földterülettel együtt. Az épület 23 tanteremből áll, amelyek mindegyike szaktanterem. Az iskola kísérleti részleggel és két szertárral is rendelkezik.
 
1991-ben, a Szovjetunió felbomlása és a független Ukrajna kikiáltását követően nagymérvű változás következett be. Ez a változás az élet minden területén megmutatkozott, így az oktatásban is. A régi ideológiák helyében új eszmék léptek, ennek megfelelően változott meg az oktatói-nevelői munka.

Térkép