Szakolczay Gusztáv gimnáziumi tanár emléktáblája, Beregszász

Kevés olyan vidék van a világon, amely az évszázadok során annyi viszontagságon, rendszerváltozáson esett át, mint a Beregvidék.

Itt hozták létre első településeiket a Vereckei-hágón átkelő magyarok. Számtalanszor dúlták fel tatárok, törökök, pusztították lengyelek, labancok, románok, csehek, oroszok. Ez a vidék volt a Rákóczi-felkelés bölcsője. Az 1918. november 15-ig Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Beregvidék az első világháború után először román, majd csehszlovák megszállás alá került, majd a trianoni békeszerződéssel a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. 1938. november 9-én visszakerült Magyarországhoz, a második háború után rövid ideig ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott.

1944. október 26-án a túlerőben lévő 4. Ukrán Front könnyűszerrel foglalta el Beregszászt, sok honvédet foglyul is ejtettek. November első napjaiban letartóztatták Benda Kálmánt, a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagját, és kivégezték. Ő volt a sztálini terror első beregszászi áldozata. November 13-án rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni. A beregszásziakat november 18-án hajtották gyalogmenetben Munkácson keresztül a Szolyván kialakított gyűjtőtáborba. Az úgynevezett malenykij robot 343 áldozatot követelt Beregszászban.

A Beregszászi Állami Főgimnázium két tanára vált az áldozatává. Egykori, már felnőttekké vált tanítványaikkal együtt hajtották őket 1944 novemberében gyalogmenetben Szolyvára, sokan, közöttük Deák György és Szakolczai Gusztáv tanárok, soha nem tértek onnan haza.

1993-ban a Vérke-parti diákok emléktáblát avattak Szakolczay Gusztávnak, a sztálini terror áldozatának emlékére a római katolikus temetőben.
Az emléktábla felirata a következő:

SZAKOLCZAY GUSZTÁV
gimn. tanár
1945
A terror mártírja emlékére
A Vérke-partiak 1993