Fő u. 85.



Sárosoroszi (Oroszijevo)

Sárosoroszi (or. Оросиево) 16 km-re keleti irányban fekszik Beregszásztól, a Borzsa bal parti részén, a folyótól 800 méterre. Másfél kilométerre bekötőútja beletorkoll az Ungvár - Munkács - Beregszász - Rahó főútvonalba. Sárosoroszi szomszédai: északkeleti irányba található Puskinó (2 km) ukrán település, keletre Keresztúr (3 km), délre Csetfalva (2 km), nyugatra Bene (3 km). A Tisza 7 km-re folyik a községtől. A Tiszaújlak - Tiszabecs nemzetközi határátkelő 10 km távolságra van innét.

A krónikák a települést először 1260-ban említik. Neve a beregi vár közelébe telepített orosz katonáskodó jobbágyokkal hozható összefüggésbe. A sáros előtag pedig a lapályos, vizes tájra utal. Tény: a Borzsa folyó gyakran elöntötte az oroszi határ kisebb-nagyobb részét.

A település a XV. századig Ugocsa vármegyéhez tartozott. Legnagyobb részét az Oroszi család birtokolta. Ezenkívül az elmúlt évszázadok során voltak itt birtokai a Kántor, a Borzsovai, a Szántói, a Báthory, a Jakcsi, a Sárkány családoknak.

1566-ban a Tokajból visszavonuló tatárok a települést elpusztították annyira, hogy egy esztendővel a tragikus esemény után csupán "9 népes telek találtatott".

A protestánsoknak 1595-ben már népes egyházuk volt itt, iskoláját 1797-ben alapították.

Római katolikus egyházának újraalapítási ideje 1810. Anyakönyvét 1849-től vezetik.

A községnek 210 polgára vett részt az I. világháborúban, 15-en hősi halált haltak. 1944 őszén a településről 84 férfit hurcoltak el a sztálinisták. Közülük ötvenen odahaltak. A II. világháborúban 12-en estek el.

Sárosoroszi lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 895 fő, ebből 852 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet érában Oroszi felnőtt lakóinak jelentős része a helyi gazdaságban, illetve annak melléküzemágaiban tevékenykedett (konzervgyár, ajándékkészítő üzem, varroda). Ezenkívül igen népes volt a dohánytermesztő, illetve az állattenyésztő brigád. A helybéeliek közül mintegy 25-en-30-an naponta ingáztak otthonuk és Beregszászban levő munkahelyük között.

2000 tavaszán az ukrajnai földreform eredményeként itt is feloszlatták a közöst. A 291 családi gazdaság átlagos birtoknagysága 2,5-3 hektár.

Orosziban régi hagyománya van a zöldségtermesztésnek. Az itteniek a környéken az elsők között honosíották meg a kordonos uborkatermesztést. Ma már a kordonos uborka, illetve az intenzív módszerrel termesztett paradicsom mintegy 55-60 család számára jelent megélhetést.

Mindemellett egyre inkább meghonosodik a fóliaházi zöldségtermesztés is. A helybéli gazdák a környékbeli (péterfalvai, fancsikai, tiszakeresztúri) konzervgyárak beszállítói. Emellett igen sok mezőgazdasági terméket vásárolnak fel helyben a hágón túlról járművel érkező viszonteladók. A tehéntartó gazdák a tejet, túrót, tejfölt helyben, illetve az újlaki piacon értékesítik.

Sárosoroszi azon beregvidéki települések sorába tartozik, amelyiket az utóbbi időben kétszer is árvíz sújtotta 1998-ban tíz családi otthon szenvedett jelentősebb károkat. Ennél sokkal súlyosabb volt a 2001 tavaszán bekövetkezett természeti katasztrófa. Ekkor 81 ház dőlt össze.

A reformáció terjedésének idején a helyi katolikus templomot - ez a XIV. században épült - az új hit hívei foglalták el, azt 1779-ben kibővítették, 2003 nyarán szépen felújították. Anyakönyvét 1777 óta vezetik.

A római katolikus templomot 1839-ben építették.

A falu lakói 1989-ben kopjafát, 1990-ben feliratos emlékművet avattak a sztálinizmus áldozatainak emlékére.

A község határában húzódik a Kelemen-hegy. Úgy tartják, hogy itt egykoron a vörös barátok klastroma állt. A szájhagyomány szerint a hegy egyik barlangjában a kurucok mesés kincseket rejtettek el.

Az utóbbi években a falu határában folyó Borzsa partján rendezik meg nyaranta az Aréna ifjúsági tábort, amely több ezer fiatalt vonz. A négynapos rendezvényen a helyi zenekarok mellett számos magyarországi együttes és énekes is fellép. A tábor helyén egy rendezett fürdőzőhely kialakításába kezdtek. Kellemes kirándulóhely a Borzsa-part ezen szakasza, akárcsak a már említett Kelemen-hegy. Akik kedvelik a gyalogtúrákat, azok felkereshetik a Kovászói vár romjait. A középkori erődítmény (egykori lovagvár) a településtől néhány kilométerre található.

A horgászat kedvelői nem csupán a közeli Borzsán és az innét 7 km-re folyó Tiszán hódolhatnak szenvedélyüknek, hanem a község határában található másfél hektárnyi vízfelületű tavon is.