Rahói Római Katolikus Plébánia

Rahót  1447-ben említik először az okiratok.  Az 1770-es években a Felső-Ausztriából betelepülők miatt jelentősen megnövekedett a római katolikus lakosok száma. 

A XVIII. század végén Gróf Eszterházy Károly egri püspök nagy figyelmet fordított a máramarosi egyházi ügyek rendezésére.  1782-ben az egri egyházmegye tervezetet készítenek plébániá felállítására Kőrösmezőn és Akna-Rahón 

Balogh István szigeti plébános és máramarosi alesperes 1787. augusztus 18-án előterjeszti, hogy Rahón helyi lelkészség létesítendő.

A településről megtudjuk, hogy a római katolikus lakosság német és tót, kik lengyelesen beszélnek, és hogy helyi káplánra lenne szükség, aki nem árt, ha tud magyarul. 

Templomuk sincs még ekkor a rahói római katolikusoknak, de az orosz görög katolikusok átadják használatra a fakápolnájukat, mivel nekik két templomuk van. 

Az ideiglenes templom a hívek akkori létszámához képest kicsinek bizonyult, ezért 1788-ban döntést hoznak új templom építéséről 300 lélekre.

Az építési terv és a költségvetés még abban az évben elkészült, de több mint 30 évig sem templomot, sem plébániát nem építettek.

A helyi lelkészség alapításának ideje az 1791-es esztendő. A rahói plébánia megalapításának tekinthetjük a helytartótanácsnak az 1810-ben hozott rendeletét, melynek értelmében a rahói helyi káplánságot plébániai rangra emelte. Az 1818-as feljegyzések szerint a fakápolna a legrosszabb állapotban van, az eső beesik. A templomban egy oltár van, a sekrestye az oltár hátánál található. A hídfőnél  egy fakápolnában állt Nepomuki Szent János szobra, amit  a római katolikus közösség tartott fenn.

Az új kőtemplom építése 1822-ben, Linzenbold János plébános idejében vette kezdetét. A felépült templomot 1825. november 1-jén szentelte fel Verzár Gergely szigeti plébános, főesperes. Az új templomban eredetileg csak egy oltár volt. A rahói templom az idők során folyamatosan szépült, gazdagodott. 1872-ben a kőfalat félöllel magasabbra emelték, s a régi torony helyére magas, sudár tornyot készítettek. 1892-ben új szent sír állítanak fel a templom főajtójától északra eső fülkében. Sok utánjárás után 1894. október 3-án került a templomba az új orgona. A múlt század első felében is nagy gondot fordítottak a hívek templomuk karbantartására. 1910-ben a templom belsejét kifestetik. A templom toronyórája 1913-ból való, melyet 1943-ban, majd 2008-ban újítottak fel és villamosítottak a három haranggal együtt, melyeket 1923-ban öntöttek Kassán.

A rahói templomba 1935 őszén megrendelték a keresztúti képeket eredeti olajfestésben. A hívek karácsonyi kántálást vállaltak ennek a finanszírozására. Az elkészült stációképek 1936. nagyböjt 3. vasárnapjára lettek feltéve és megáldva. A gyertyás csillárokat villanyra szerelték át ugyanakkor. Ez év végén a főoltárkép körül villanyvilágítás és fafaragású kis betlehem is készült a templom részére.
Amikor a  II. világháború idején, 1944-ben találat éri a várost, megsérül a templom  épülete is, egy becsapódó gránát megrepeszti a plébánia falát.

A háború után az új hatalom nyomására az egyház 1946-ban lemondott a földjeiről, 1947-48 folyamán pedig a plébániáról és a kertjéről is. A plébános ezután privát helyen bérelt lakást.

Bár hosszú évek krónikája kimarad, a feljegyzések annyit mégis ránk hagytak, hogy 1954-ben új oltárkép készült Nepomuki Szent Jánosról, mivel a régi teljesen elrongyolódott. Önkéntes adományozásból a Krisztus Király és a Szeplőtelen Szűz – Világ Királynője képre is jutott.

1968-ban 33 évi plébánosság után meghalt Reszler István. Bár működésének nagy része a szovjet időszakra esik, az anyakönyvek tanúsága szerint sokan jöttek keresztelést, temetést kérni, sőt esküdni is.  A szovjet rendszer idején az állami  hatóság átépítette a város főterét, a templomot pedig, mivel nem illett bele az elképzeléseikbe, le akarták bontani. A hívek összefogása, állhatatos kiállása templomuk mellett azonban ezt megakadályozta. A plébános jelenléte is védte a templomot. Amikor rá akarták bírni, hogy változtassa meg álláspontját, ő a hívekhez fordult, akik hallatták is a hangjukat. A húszas tanács kérelmeket nyújtott be Ungvárra, Kijevbe, Moszkvába. Hiába kínálták nekik az egyik ortodox templomot vagy a zsinagógát cserébe, a hívek ragaszkodtak saját templomukhoz. A kommunista hatalom annyit tehetett, hogy megtiltotta a templom tatarozását.

Ezekben az évtizedekben lebontották a Tisza partján álló Nepomuki Szent János kápolnát, s a benne álló szobor a templomba került. Tempfli István szolgálata idején történt a magyar nyelvű liturgia bevezetése, a szembemiséző oltár és az ambó felállítása.

Paskai László esztergomi érsek-bíboros 1989 tavaszán tett kárpátaljai látogatásakor a rahói hívek közül sokan utaztak Szlatinára, hogy találkozzanak vele, s papot kérjenek a megárvult egyházközség számára.

Amikor végre 1989.október 15-én Bohán Béla atya  átvette a plébánia vezetését, újraéledt az egyház, rendszeressé váltak a szentmisék, megindult a hitoktatás. Még ebben az évben, 1989. november 13-án Dr. Seregély István egri érsek is ellátogatott Rahóra.

1990. június 10-én, Szentháromság vasárnapján  hosszú idő, talán 40 év után sor került  az első nyilvános elsőáldozásra, majd Úrnapján körmenetet tartottak a templom körül.

1991. január 30-án az állami hatóságok döntése értelmében az egyház visszakapta a régi plébániaépületet.

A rahói templombelső teljes felújítására 2004-2005 során került sor. A szentély mennyezetére ekkor került fel a feltámadt Krisztus képe. 2005 májusában helyezték el a templomban az új szembemiséző oltárt és ambót.

2006-ban a plébánia renoválását illetve átalakítását végezték el. 2008-ban a szentély és a sekrestye padlóburkolatát újították fel. 2008 októberében elkészült a toronyóra és a harangok villamosítása. Ez év Karácsonyára állítottak első ízben nagyméretű utcai betlehemet a templom és plébánia között. 2009 májusában a templom külső újrafestésével járultak hozzá a rahói hívek, hogy a közel 200 éves épület teljes szépségében ragyogjon.

Az anyakönyvezés kezdete: 1791.

A liturgia nyelve: magyar.

Érdekes helyek Templom Egyházi épület Rahói Római Katolikus Plébánia Rahó