Fertősalmási református templom

Fertősalmás, mint település már 1212-ben, az Árpád-ház idejében létezett. Az Almás névvel 1319-ben kelt írásokban találkozunk először, a „fertős” név csak a XVII–XVIII. században kapcsolódik hozzá. A reformáció a többi kárpátaljai településhez képest viszonylag későn, a XVII. század második felében éri el.

A közösség első fatemploma a maitól néhány száz méterre dél-keletre épült a XVII. században, majd a XVIII. század közepén tomboló tűzvész következtében porig égett. Jelenlegi templomának alapkövét 1803-ban tették le. Az új téglafalú, fazsindelyes templom 1812-re épült fel. Az 1840-es években két haranggal gazdagodik. A nagyharangot az első világháború idején hadászati célokra használták fel. Pótlására 1926-ban került sor, mikor Somogyi Gyula helyi földbirtokos új nagyharangot adományozott az egyháznak.

1843-ban a templom fazsindelyes tetőszerkezetét cinkezett pléhre cserélik. Majd hasonló átalakításon esik át a templomtorony tetőszerkezete is 1869-ben. 1983-ban a templomot kívül-belül felújították.

A második világháború után az egyházközség ingatlanait államosították. Ezekből 1992-ben csak a XIX. század második felében épült egykori parókiát kapta vissza a gyülekezet, rendkívül rossz állapotban. Ezt 1993-ban lebontották, majd a gyülekezet elkezdte a parókia újjáépítését, melyet 2002 decemberére lakható állapotba hozott.