Az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola Beregszászban

Beregszász

Bohdán Hmelnickij u. 18



Az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola Beregszászban

A B. Hmelnyickij (egykori Bocskai) utcán áll a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum (2021. március 1-ig Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskola) neobarokk stílusú épülete. Az 1898-1901-es években épült Lechner Ödön híres magyar műépítész tervei alapján.

Ki volt Lechner Ödön? 1845. augusztus 27-én Pesten született, az 1866-1868-as években elvégezte a berlini építészeti akadémiát, majd rövid olaszországi tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Első tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték. 1874-től 1878-ig Franciaországban C. Parent műtermében dolgozott, számos francia műemlék restaurálásában vett részt. Hazatérve ismét Pártossal együtt újra megnyitotta tervező irodáját, s nagyszabású alkotások sorozatát tervezte és építette, többek között a szegedi városházát is. Ezek még a historizáló stílust képviselték, de megjelenik már későbbi művészetének több jellemvonása, többek között a népi ornamentika alkalmazása, melynek egyik legszebb példája éppen a beregszászi Kossuth Lajos Középiskola épületei. Új stílusának első terméke a zsámbokréti Beniczky-Odescalchi-kastély volt. Érett korszakában a népi formajegyeket mind egyénibb módon használta, előszeretettel alkalmazta a szecessziós-népies majolikadíszítést. Újszerű volt épületeinek alaprajzi megoldása, térkompozíciója, felhasználta a keleti, különösen az indiai építészeti formákat is. Stílustörekvéseit több elméleti tanulmányában fejtette ki. Épületeinek nagy hatása volt szakmatársaira, a szecesszió építészetének nemzetközileg is jelentős képviselője lett.

Legismertebb építészeti alkotásai: Kecskeméti városháza (1892-1894), Iparművészeti Múzeum (1891-1896), Kőbányai plébániatemplom (1894-1896), Földtani Intézet (1898-1899), Postatakarékpénztár (1899-1901).

A Kossuth Lajos Középiskolát tehát életének legtermékenyebb korszakában tervezte. A kétemeletes épület mindenek előtt arányos méreteivel tűnik ki, jobb és balszárnyát középen elhelyezkedő bejárati udvar osztja ketté. Homlokzatát népi motívumú madaras ornamentika díszíti.

Lechner Ödön Budapesten 1914. június 10-én hunyt el.

Az épület a múlt század elejétől mint Magyar Királyi Elemi Fiúiskola működött.

1945-ben hétosztályos magyar tannyelvű általános iskolává minősítették át. Az akkori szovjet hatóságok elzárkóztak egy magyar tannyelvű középiskola megnyitása elől Beregszászban, az akkor még túlnyomóan magyar többségű városban. Az iskola végzősei tehát kénytelenek voltak ukrán vagy orosz tannyelvű középiskolákban folytatni tanulmányaikat.

Sokáig fenntartani ezt a tűrhetetlen állapotot nem lehetett. 1954 szeptemberében végül is két nyolcadik osztályt nyitottak meg 76 diákkal. Az 1956-57-es tanévben kerültek ki az első magyar nyelven érettségizők, összesen 98-an.

Az iskolának sok nagyszerű pedagógusa volt. Rövid ideig itt tanított (magyar nyelvet és irodalmat, majd ukrán nyelvet) Drávai Gizella, városunk közismert pedagógusa, kulturális életünk kiemelkedő tényezője, akit a városi tanács posztumusz Pro Urbe díjjal tüntetett ki. A magyar nyelv és irodalom tanára hosszú ideig Karádi László volt, akire ma is szeretettel emlékeznek tanítványai, kollégái. Emlékére minden évben megrendezik a Karádi László műveltségi vetélkedőt. Neves matematika tanára volt az iskolának Terebesi Viktor, akinek emlékére minden évben matematikai vetélkedőt rendeznek.

Maradandó nyomot hagytak diákjaik emlékezetében Harsányi Elza és Sík Ilona matematika, Pásztor Mihály történelem, Abkarovics Margit német, Skoba Magdolna természetrajz, Réti Ilona és Dubász Piroska orosz nyelv tanárok.

Annak ellenére, hogy az ungvári egyetemen hosszú ideig még nem engedélyezték, hogy a magyar iskolák végzősei magyar nyelven felvételizzenek, az iskola több száz végzőse szerzett főiskolai diplomát, sokan neves szakemberekké, tudósokká váltak, mint például Szótér László, a Miskolci Egyetem professzora, Kovács Péter atomfizikus, dr. Borbély Katalin idegsebész, dr. Szepessy György sebészfőorvos és mások.

Az iskola 1963 óta viseli Kossuth Lajos nevét. 1991 júliusában avatták fel bejárata előtt Kossuth Lajos mellszobrát, Somogyi Árpád Munkácsy-díjas magyar szobrászművész alkotását. Március 15-én, Nemzeti Ünnepünkön ide is elzarándokolnak a beregszásziak, hogy leróják kegyeletüket a magyar forradalom és szabadságharc vezérének emléke előtt. Minden évben eljönnek ide az egykori Vérke-parti öregdiákok is.

A diákok évről évre dobogós helyezéseket érnek el járási, megyei, országos szaktantárgyi vetélkedőkön. A végzősök zöme tovább folytatja tanulmányait, legtöbben a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán, de sokan tanulnak Magyarországon is.

Épületek Beregszászon Érdekes helyek Érdekes helyek Kárpátalján Érdekes helyek Beregszászon Épület Iskolák Kárpátalján Épületek Kárpátalján Turista látnivalók Látnivalók Látnivalók Kárpátalján Látnivalók Beregszászon

Hirdetés