a Bercsényi úti háborús magyar katonai temetőben



Kopjafa a sztálinizmus áldozatainak emlékére, Ungvár

2005. november 26-án a politikai üldöztetések és az ukrajnai éhínség áldozatainak emléknapján Ungváron a Bercsényi úti háborús magyar katonai temetőben kopjafát állított a MÉKK és az UMDSZ. A kopjafát a csetfalvai Gergely István fafaragó művész készítette tölgyfából.

A koszorúzási ünnepségen mondott beszédében Dupka György felelevenítette azokat a vészterhes időket: másfél-két éven át tartó rabság után végre a lágerekből szabadulnak az 1944 őszén ártatlanul elhurcoltak, aztán pedig mindenféle mondvacsinált ürüggyel újra börtönbe vetik őket, többeket kivégeznek. Ez a szomorú sors jutott osztályrészül azoknak, akik a múlt század negyvenes éveinek elején a kárpátaljaiakat képviselték a magyar parlamentben és annak felső házában. Számos református, római és görög katolikus papot hurcolnak el Szibériába. Csak azért, mert papi hivatásukat továbbra is gyakorolni kívánják. Az ítélet legtöbbször 25 év...

Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jogállamiságot építő fiatal országban, Ukrajnában ezen szörnyűségek többé nem ismétlődhetnek meg. Fülöp Lajos, a Duhnovics Társaság vezetője arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy nem csak a magyar és a német, de a ruszin értelmiség is megszenvedte ezeket az éveket.

Nem tudhatjuk, mi volt Isten terve azzal, hogy megengedte e szörnyűségeket, ám a történetekből a mai nemzedékek számára pontosan kiolvasható az üzenet: mindezeknek soha többé nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Komlós Attila református lelkipásztor, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke, aki imát mondott az ártatlanul meggyilkoltak, meggyötörtek lelki üdvéért.