Béke út 194.

+380 (3141) 6 62 37

+380 (63) 37 06 737



Hetyeni Református Egyházközség

Alig van református egyház, amely a megalakulására vonatkozólag teljesen megbízható és pontos időbeli adatokkal bírna. Ezek közé sorakozik a Hetyeni Református Egyház is. Keletkezésének időpontját az 1607.-ik esztendőre teszi a szájhagyomány és az egyetemes református egyházak Névtára. Bizonyos jelekből azonban arra lehet következtetni, hogyha mint egyház nem is, de mint társegyház (Csonkapapival) a fentebb jelzett időnél jóval korábban létezett.

Ez két okból is feltehető: már az 1550-es időkben 500 körül lehetett a politikai község lélekszáma. Ezek nagyobbára kis- és nagybirtokosok, nemes családok voltak. Így lehetetlen, hogy a reformációt követő időkben egy ilyen nagyszámú lakossággal bíró helységet elkerült volna a reformáció. Ugyanis a reformáció ott terjedt el leginkább, ahol a nép általános műveltsége magasabb szinten volt az átlagosnál. Ez pedig ezen a területen az akkori viszonyokhoz képest nagyon meg is volt. Speciális iparáguk a hetyenieknek a kerékcsinálás volt. Ez abban az időben páratlan volt az egész országban. Ennek révén, annak ellenére, hogy nagyon rosszak voltak a közlekedési útvonalak, messzi tájakra is eljutottak. Az a hír járta, hogy „van egy falu Hetyen, ahol még a pap is kereket csinál”. A lakosság általános jólétnek örvendett, sőt még azt is megengedhette magának, hogy egymaga papot és iskolát tarthasson, s már abban az időben tanítót, „oskola-mestert” fizethessen.

Hetyen 1645-től 1739-ig Csonkapapinak volt a fiókegyháza, s csak később alakult anyagyülekezetté. Intenzívebb egyházi élet akkor kezdődött, amikor 1765-ben Dédából prédikátornak meghívják Pányoki Ferencet. Ő kezdi el írni az első hivatalos anyakönyvet. Ugyanekkor megalapították a lelkészi díjlevelet. Megkezdődik azok nevének a beírása (latin nyelven), akiket ő keresztelt meg. 2 év múlva az anyakönyvezetés nyelvét már magyarra fordítja át.

1773-ban Váradi György prédikátorsága alatt új harangot öntenek és a tornyon is bizonyos átalakításokat végeznek. 1793-ban újjáépítik a templomot, építője Szentimrey Sámuel építő és asztalos mester. Az egyházközségben működött református elemi iskola 1944. október 26-ig.

A szocialista érában az egyház szabad működése korlátozva volt, ennek ellenére eleinte nem esett vissza jelentősen a templomba járók száma. A fiatalabb nemzedékek azonban egyre inkább eltávolodtak az Isten házától és ezen az 1991-92-es rendszerváltás sem változtatott komolyan.

Református egyházközség Egyházak Református egyház Vallás Egyházközség Református egyházközségek Kárpátalján Egyházközségek Kárpátalján