Templom u. 1.

+380 (3141) 7 61 60

+380 (97) 86 58 223



Gáti Református Egyházközség

Gáton 1599-ben már református gyülekezet volt. A források szerint a faluban már az 1600-as évek elején a hivők által választott református lelkipásztor tevékenykedett és vezette a gyülekezetet. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem templomnak és parókiának való telket adományozott Gáton a protestáns egyháznak. Így a falu központjában egy fatemplomot építettek.

1660-ban a munkácsi váruradalmat II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia örökölte, aki férje halála után fiával, I. Rákóczi Ferenccel visszatért a római katolikus hitre. A birtokán lévő falvak rekatolizálta, és 1681-ben a templomot és az iskolát elvette a gyülekezettől.

Thököly Imre – a Zrínyi Ilonával kötött házassága után – kedvezett a reformáció újbóli terjedésének, mert korlátozta az általa elfoglalt országrészben a katolikus egyházi tevékenységet. Zrínyi Ilona azonban 1688 januárjában Munkács várának a feladására kényszerült, s ennek egyik következménye lett a protestánsok üldözése ismét.

III. Károly az 1731. március 21-én kiadott külön vallásügyi rendeletében, a Carolina Resolutioban szabályozta a magyarországi protestáns egyház jogállását, és engedélyezte az istentiszteletek tartását.

Ilyen körülmények között kezdték meg 1750-ben a gáti reformátusok templomuk építését, amellyel kapcsolatban szeptember 3-án a királyi helytartótanács részletes utasítást adott ki Bereg vármegye, valamint Beregszász varosa elöljárói számára. A leiratból megtudjuk, hogy a gáti reformátusok előzetes királyi engedély nélkül fa építőanyagot hordtak össze új templomuk létesítéséhez. Ezt a templomot nyolc évtized múlva lerombolták, és ennek a helyére rakták le 1828-ban a napjainkban is álló istenháza alapjait. Hat évig tartó építési munkálatok után a kilencszázötven ülőhelyes templomot 1834. május 4-én szentelték fel a lelkész Tóth Mihály és Zanó András egyházgondnok idejében.

Az egyszerű kerítéssel körülvett templom építészetileg jó arányú, egyhajós, késő barokk formájú épület. Belső terét többszakaszos dongaboltozat fedi. Fából készült szószékének formája sokszögű, koronáját díszesen faragták. A gáti templom ma is használatos három harangját az Ungvár melletti Kisgejöcön működő Egry Ferenc műhelyében öntötték.

A bronzból készült nagyharang domború díszítésű, virágsorral, szalagos babérággal, magyaros pávaszem mintával, alul indás akantuszlevél sorral.

Felirata:

„Isten dicsőségére öntettek a gáti ref. hívek 1922. évben.”

A falu lelkipásztorai a XX. században (sorrendben): Sütő Áron, Kiss Gyula, Lengyel Pál, Szabó Géza, Szabó Kálmán, ifj. Szabó Béla, aki egyben a Kárpátaljai Református Egyház beregi egyházmegyéjének esperesi tisztségét is betöltötte, Kókai Csaba, Orbán Sándor, Hézser Lajos.

A gyülekezet bázisán 1999-ben alakult egy roma gyülekezet, mely, ma saját templommal és lelkipásztorral rendelkezik.

Egyházak Református egyház Vallás Egyházi épület Egyházközség Református egyházközség Református egyházközségek Kárpátalján