Halábori Református Egyházközség



Halábori Református Egyházközség

Halábor nevével kapcsolatban született egy legenda, miszerint: a Honfoglalás idején, amikor Árpád átkelt népével a Kárpátokon, pár ember eljutott a mai Halábor területére, itt a Tiszában halat fogtak, bort ittak. Így lett a község neve Halábor. A tudományos magyarázat szerint viszont a szláv eredetű vö.: bolgár Hrábr (merész, bátor) szóból keletkezett.

A falu egyetlen híressége Halábori Bertalan pap, a Döbrentei-kódex másolója, az Énekek Énekének és Dávid zsoltárainak első magyar fordítója. A zsoltárok után ezt jegyezte fel a fordító: „Legyen Atyának dicsőség és a Fiának tisztesség és Szentléleknek vigasság miként volt kezdetben és már: és mindenkor és öröknek örökig. Ámen.” Bertalan pap bereg vármegyei halábori faluból nemzett ezt a zsoltárt írta: szülötés után 1508 esztendőben.

A reformáció megjelenése és elterjedése hasonlóképpen zajlott mint bárhol máshol. Először tehetősebb támogatókra talált – Haláboron a nevezetes Halábori Úri család pártfogása alatt – majd ezen pártfogók révén elterjedt és megerősödött. Nem kis mértékben köszönhető ez Halábori Pál birtokosnak. Arról, hogy pontosan mikor történtek ezek az események, sajnos adat nem áll rendelkezésre, de annyi bizonyos, hogy nem sokkal 1645 előtt. Egy 1645. május 15-én kelt Záloglevél szerint ugyanis Haláboron ekkor már volt Anyaszentegyház, papja Németi István. Az Anyaszentegyház temploma pedig annak a Parochiális teleknek az északi részére épült, amelyet Halábori Pál három lánya után vejei családjára: a Buday, a Matólcsi és a Tordai családokra hagyott.

A szószéket már 1646-ban újjáépítették, ami azt engedi feltételezni, hogy ezt a templomot valamikor 1646 előtt építették. A pontos dátum ebben az esetben is ismeretlen.

A XVII. században útjára indult a református hit terjedése Haláboron, s csak elemi csapások tudtak gátat vetni gyakorlásának. 1753-ban a fatemplom a falu nagy részével együtt leégett, ekkor Viski Mihály volt a lelkész. A tűzvész után csak 1760-ra rendeződött a helyzet, amikor is a falu Pap Mihály lelkészsége és Filé Mihály főbírósága idején új fatemplomot kapott. 1784-ben készültek el a templom harangjai. A nagyobbik 150 fontos, a kisebbik 133 fontos. A mai időkre csak a nagyobbik maradt, amely mellé 1926-ban öntött Egri Ferenc kisgejőci harangöntő mester egy nagyobbat függelékkel együtt.

1892–1899 között ifj. Gönczy József Halábor lelkésze. Ezután Nyomárkay Sándor folytatott szolgálatot. Ekkor a gyülekezet egy új kőtemplomot kívánt építeni, amikor hozzájárult 1908-ban ifj. Fedák Istvánné Szilágyi Ágota ingatlana felajánlásával. 1911. november 10-ére Bíró Lajos és Piffkó János jászberényi építészek be is fejezték az új kőtemplom építését.

A község rendelkezett parókiával, ezt azonban a szovjet rendszer ideje alatt lebontották. 2003 elején a presbitérium úgy döntött, hogy parókiát vásárol. A parókiát a 2004-ben sikerült az egyháznak megvásárolni és használhatóvá tenni.


Református egyházközség Egyházközség Református egyházközségek Kárpátalján Egyházközségek Kárpátalján Református egyház Református templom Református templomok Kárpátalján Egyházak Vallás Vallási szervezet Vallási szervezetek Kárpátalján


Hirdetés